Az Európai Bizottság tájékoztatása alapján a megállapodás új lehetőségeket kínál az uniós vállalkozások számára, hogy exportálhassanak Kanadába, tekintve, hogy megszünteti a vámokat az Unió és Kanada közötti kereskedelemben a tarifacsoportok 98 százalékában. Ezenkívül az uniós vállalkozásoknak minden eddiginél jobb hozzáférést biztosít a kanadai közbeszerzési szerződésekhez, ideértve nemcsak a szövetségi, hanem a tartományi és önkormányzati szintű szerződéseket is.

Amennyiben valamennyi uniós tagállam megerősíti a megállapodást, teljes mértékben hatályba léphet, a beruházási vitákkal foglalkozó bírósági rendszerrel együtt.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnökének nyilatkozata alapján a megállapodás növekedési eszközt jelent, amely az európai vállalkozások és polgárok előnyét szolgálja, és egyben olyan eszköz, amely az európai értékek megtartása mellett előnyt kovácsol a globalizációból és alakítja a világszintű kereskedelmi szabályokat.

A Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének professzora, Magas István szerint mindkét fél jól járt az egyezménnyel. "Egyértelműen növekedés-serkentő hatása lesz és a hosszasan kitárgyalt feltételek közül az érzékenyek is megoldásra kerültek".

A Magyar Természetvédők Szövetsége azonban azt kérte a kormánytól és az Országgyűléstől, hogy ne ratifikálják az egyezményt, mivel véleményük szerint az abban szereplő befektetői bírósági rendszer veszélyt jelenthet Magyarországra. Az egyezmény vitarendezési eljárásai alapján ugyanis a külföldi befektetők beperelhetik azokat a kormányokat, amelyek fellépnek állampolgáraik egészsége vagy környezetünk védelme érdekében, tehát egy kanadai cég a befektetési egyezményre hivatkozva akár kikényszerítheti a cianidos aranybányászatot Verespatakon – olvasható a természetvédők közleményében.

Ezzel kapcsolatban Magas István elmondta: az előkészületek során többen is érezték ezt, például Belgiumban is felmerült e probléma, vagyis hogy olyan szerződések kerülhetnek független bíróságok elé, amelyek esetleg szembemennek a nemzeti bíróságok szemléletével vagy gyakorlatával. "Ezzel együtt nemzeti parlamentek mondhatják esetleg, hogy nem, és el tudom képzelni, hogy egy-egy országban változatlanul találnak érzékeny területeket" - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem Világgazdasági Tanszékének professzora.