Hozzátette: Magyarország nevében Áder János köztársasági elnök írja alá az egyezményt április 22-én New York-ban. Az ENSZ világszervezet tagállamainak ezt követően egy évük lesz, hogy aláírásukkal lássák el a dokumentumot.

Kifejtette: a párizsi megállapodás egyetemes jellegű, általános célokat fogalmaz meg, a részletes feltételeket és szabályokat a következő években kell kidolgozni, majd ezután várható a közös végrehajtás megkezdése.

Úgy vélte, hogy az egyezmény betartása hosszú távú geopolitikai átrendeződéssel járhat, a központi célkitűzés mellett - miszerint a Föld légkörének felmelegedését 2 Celsius-fok alatt tartják az országok - jövőbe mutató célokat is megfogalmaz a megállapodás, így például a 2050 utáni kibocsátás-semleges gazdaságra való átállást.

A főosztályvezető ismertette: a klímaegyezmény egyik fontos eleme a befektetések átcsoportosítása és a fejlődő országok támogatása. Lehetséges befektetési területnek nevezte egyebek mellett a megújuló energiaforrásokat, a fosszilis energiahordozók támogatásának fokozatos kivezetése mellett.

Emlékeztetett arra, hogy a párizsi csúcstalálkozó óta új nemzetközi akciók is indultak, Lukács Ákos ezek között említette az indiai és franciai elnök közös kezdeményezését a napenergia használatáról, valamint a hat ország koalíciója (Chile, Etiópia, Franciaország, Kanada, Mexikó, Németország) ajánlását a szénadó bevezetésének mérlegelésére.

Mindemellett a pénzügyi intézetek, cégek vállalásaiból is látszik, hogy a privát szféra ugyanazon az úton jár, mint amit a kormányok kitűztek - fűzte hozzá.

Magyarország tavaly egymilliárd forintot ajánlott fel a nemzetközi Zöld Klíma Alap részére, amelynek feladata a pénzforrásokat elérhetővé tenni a fejlődő országok részére, valamint Párizsban tett egy másik egymilliárd forintos vállalást klímaváltozás elleni projektek finanszírozására.

Az Európai Unió környezetvédelmi és éghajlat-politikai programja pedig 2014 és 2020 között 3,46 milliárd euró értékben hirdet környezetvédelmi pályázatokat, amelyek egy része a gazdaság éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességének növelésére irányul.

A Francia Intézet által szervezett konferencián részt vett Eric Fournier, Franciaország magyarországi nagykövete és az ENSZ klímakonferencia (COP) elnökséget átvevő Marokkó képviseletében Nourdine Benomar, a Marokkói Királyság magyarországi nagykövete.