Az elmúlt 24 hónapban összesen 490 bázisponttal - 7 százalékról 2,1 százalékra - csökkent az alapkamat. Ilyen tartós kamatcsökkentés és ilyen alacsony nominális kamat még nem volt a rendszerváltozás óta Magyarországon - emelte ki a tanulmány. A szerzők - az MNB monetáris tanácsának tagjai - megjegyezték, "a középtávú inflációs cél és a reálgazdaság támogatása indokolják, hogy hosszabb időn fennmaradjon a jelenlegi alacsony kamatszint".

Az MNB háttértanulmányában kifejtette: 2012 nyarán számos külső és belső tényező tette lehetővé a kamatcsökkentési ciklus megindítását. Ezek közül a jegybank kiemelte a fejlett országok jegybankjainak tartósan laza monetáris politikáját, és azt, hogy erősödött a nemzetközi befektetők kockázatvállalási hajlandósága. A hazai tényezők közül elsősorban "a fiskális politika területén megvalósított fordulat", konkrétan az államháztartási hiány meredek csökkentése növelte a monetáris politika mozgásterét - állapította meg a jegybank.

A tanulmány kifejtette: a kedvező kockázati megítélés miatt a kamatcsökkentés következtében a forint árfolyama csak az inflációs céllal összeegyeztethető mértékben romlott, úgy, hogy nem okozott pénzügyi stabilitási kockázatot. Az árfolyam leértékelődése ellenére az elmúlt időszakban az importált javakon keresztül nem jelentkezett érdemi inflációs nyomás. Az MNB megjegyezte, a válság óta az árfolyamgyengülés csak mérsékelten érezteti hatását a fogyasztói árakban, többek között a tartósan gyenge kereslet miatt.

A tanulmány szerint "a fokozatos és óvatos kamatlépések, valamint a jegybank előretekintő kommunikációja biztosította, hogy a kamatcsökkentési ciklus piaci zavarok és a pénzügyi stabilitás veszélyeztetése nélkül menjen végbe". Az árfolyamban és a kockázati megítélésben történt megingások nagyrészt az MNB-től független olyan külföldi és magyarországi tényezőkhöz kapcsolódtak, mint a Fed mennyiségi lazításának lassítása, geopolitikai feszültségek, illetve a devizahitel-szerződések körüli bizonytalanság. Összességében azonban elmondható, hogy a forint szélesebb feltörekvő piaci kontextusban a legstabilabb devizák közé tartozott az elmúlt két évben - állapította meg a jegybank háttéranyaga.

Az MNB megállapította: a kis lépésekben végrehajtott kamatcsökkentések piaci hozamokba történő fokozatos beárazódása, és a kamatcsökkentési ciklus végére ellaposodó hozamgörbe azt jelzi, hogy a piaci szereplők a jegybanki inflációs céllal tartósan összhangban lévőnek tekintik a kamatkörnyezetet. A hosszabb lejáratú hozamok csökkenését a mérséklődő inflációs várakozások, a fegyelmezett fiskális politika és a számottevően javuló külső egyensúlyi folyamatok egyaránt támogatták, miközben a nemzetközi kockázatvállalási hajlandóság alakulása, két megingást (2013 közepe és 2014 eleje) leszámítva, szintén segítette. A kamatcsökkentési ciklus eredményeként a csökkenő inflációs környezetben a hazai reálkamatok - a nemzetközileg is mérséklődő kamatkörnyezettel összhangban - mérséklődtek, ám feltörekvő piaci összehasonlításban jelenleg a középmezőnyben találhatók - írta az MNB.

Hozzáteszik, hogy a kétéves kamatcsökkentési ciklus amellett, hogy mérsékelte a jegybanki inflációs cél alullövésének mértékét, mintegy 1,1 százalékkal emelte a gazdasági kibocsátás szintjét A csökkenő jegybanki alapkamat ugyanis a fogyasztás és a beruházások dinamikájának fokozatos javulását is segítette. A kamatcsökkentési ciklus megkezdése óta a magyar gazdaság ár- és költség alapú versenyképessége kedvezőbben alakult a régiónál. Ez az export élénkülésén keresztül szintén hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához - áll a dokumentumban.

A lakosság nettó pénzügyi megtakarítása a kamatcsökkentések ellenére tovább emelkedett. A jelentős mértékű megtakarítás révén csökkenhet a külföldi ráutaltság, míg beruházások forrásául szolgálva a gazdasági növekedés fokozásával segítheti a külső adósság mérséklődését.

Megjegyzik azt is, hogy a csökkenő kamatszint ellenére tartósan nagymértékű az ország külső finanszírozási képessége, mely csökkentőleg hat a kockázati prémiumra. A forint finanszírozás felé való elmozdulás, melyet az MNB önfinanszírozási programja is támogat, biztonságosabbá teheti a refinanszírozást, és ezáltal tovább mérsékli a kockázati prémiumot - teszik hozzá.

A mérséklődő kamatkörnyezet következtében eddig összesen mintegy 280 milliárd forinttal javult az MNB eredménye is, ezzel mérsékelve a konszolidált államháztartás finanszírozási terheit és kockázatait - fejtette ki az MNB.