Csang Jüan-jüan veterán diplomata ezt arra a felvetésre reagálva mondta, hogy az Európai Unió egyes vezető politikusai bírálták Kínát a 2011-ben meghirdetett kelet- és közép-európai gazdasági programja miatt.

"Kína célja, hogy fejlessze a kapcsolatait minden országgal. Ha a gazdasági kapcsolatokat nézzük, akkor van több olyan kelet-európai ország, amelynek a fejlettsége hasonló Kínáéhoz. Ebből kiindulva egymás segítése érdekében együtt tudnak működni" - tette hozzá.

"Úgy gondolom, hogy azok az uniós bürokraták, akik ezt bírálják, inkább a maguk hatalmát és tekintélyüket féltik, és nem a tagállamok jólétét tartják szem előtt" - szögezte le Csang.

Csen Ming-ming, a minisztérium vezető kommunikációs tanácsadója azt hangsúlyozta: Kína nincs abban a helyzetben, hogy meg tudja osztani az Európai Unió tagországait, és nem is akarja.

"Az EU-nak olyan szigorú védő rendelkezései vannak, és olyan erősek a szakszervezetek, hogy egy külső gazdasági hatalomnak nagyon nehéz befektetnie az unióban. Viszont a kelet- és a közép-európai országok igénylik az infrastrukturális fejlesztést. Kínának pedig a közlekedés terén és vízgazdálkodásban van megfelelő tapasztalata, mert népesedése és gazdasági igényei miatt rá volt és rá van kényszerülve a hatalmas hazai fejlesztésekre. Ezek során megszerezte a szükséges tapasztalatot" - mondta Csen.

A kínai kormány 2011 közepén jelentette be, hogy Kelet- és Közép-Európában politikai-gazdasági-kulturális stratégiai programok végrehajtásába és a befektetést segítő akciókba kezd. Összesen 16 térségbeli állammal - köztük hat nem EU-tag európai országgal - kötött megállapodást. Peking 10 milliárd dollárnyi befektetési hitelt nyújt térségbeli vegyes vállalatok számára. Ennek megszervezésére külügyminisztériumán belül külön titkárságot állított fel.

A terv keretében tavaly ősszel állapodott meg a kínai, a szerb és a magyar miniszterelnök abban, hogy kínai beruházással épül nagy sebességű közlekedésre alkalmas vasútvonal Belgrád és Budapest között.