Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Mit hozott a gazdasági fellendülés a globális munkaerő-piacon?

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Globális Foglalkoztatási Trendek 2014 című jelentése arról számol be, hogy a foglalkoztatás növekedési szintje alacsony marad, a fiatalok munkanélkülisége pedig tovább nő és rengeteg olyan elkeseredett, potenciális munkavállaló van, aki továbbra is kiszorul a munkaerőpiacról.

A globális munkaerőpiac stagnál a világgazdaság lassú fellendülése ellenére. A fejlett gazdaságokban és az EU-ban a munkaerő-piaci helyzet 2013-ban semmilyen pozitív változást nem mutatott - derül ki a szervezet jelentéséből. Azt írják: tavaly 5 millióval 6 százalékra emelkedett a globális munkanélküliségi ráta, ami azt jelenti, hogy csaknem 202 millióan voltak állás nélkül világszerte.

Az ILO hozzáteszi, hogy miközben több ágazatban is profit termelődik, az főleg az eszközpiacokon landol és nem kerül vissza a reálgazdaságba. Ez a folyamat rontja a hosszú távú foglalkoztatási kilátásokat. A jelentés szerint tavaly 32 millióval emelkedett a munkát keresők száma, 23 milliónak fogyott el a türelme és már nem is keres munkát, 7 millióan pedig inaktívvá váltak, vagyis nem kívánnak belépni a munkaerőpiacra. Amennyiben a jelenlegi trend folytatódik, a globális munkanélküliségi helyzet tovább romlik - figyelmeztet a nemzetközi szervezet.

A jelentés külön kiemeli a fiatalok munkaerő-piaci integrálásának szükségességét. Tavaly az ILO szerint mintegy 74,5 millió 15-25 év közötti fiatal volt munka nélkül, ami a globális fiatal munkanélküliségi rátát 13 százalék fölé lökte. Ez az adat a globális munkanélküliségi rátának több mint duplája és az előző évhez képest közel egymillió fős emelkedést jelent.

Ráadásul folyamatos és jelentős emelkedést mutat a válság kezdete óta azoknak a fiataloknak az aránya, akik nem dolgoznak, nem tanulnak és nem is vesznek részt semmilyen képzésben. Vannak olyan országok, ahol a 15-29 év közöttieknek közel negyede ebbe a körbe tartozik. Magyarországon 2007-hez képest a 16 százalék körüliről 19 százalékra emelkedett az ilyen fiatalok aránya.

Egyre kevesebben törnek ki a szegénységből. A feltörekvő gazdaságokban a feketefoglalkoztatás továbbra is elterjedt maradt, Kelet-Európában, a FÁK-országokban és néhány fejlett gazdaságban az illegális foglalkoztatás még mindig a teljes foglalkoztatás több mint egyötödét teszi ki. A munka minőségét illetően a javulás is visszafogottabbá vált, ami azt jelenti, hogy egyre kevesebbeknek sikerül a szegénységből kitörni. Az ILO szerint a világon mintegy 839 millióan éltek kevesebb, mint napi 2 dollárból 2013-ban.

Jelentősen hosszabb lett a munkanélküliség időtartama. Néhány országban (például Görögországban, Spanyolországban) most több mint kétszer annyi időbe telik munkahelyet találni, mint a válság előtti években. De még az Egyesült Államokban is, a tartós munkanélküliség az álláskeresőknek több mint 40 százalékát érinti.

Hanganyag: Panulin Ildikó

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×