A volt jegybankelnök beszámolt arról, hogy érdekes átmeneti szakaszhoz érkeztünk a pénzügypolitikában: előbb-utóbb véget ér ugyanis a pénzmennyiség-bővítés, amivel a fejlett országok jegybankjai kúrálták a gazdasági gyengeséget, a krízis utáni pangást. Erre pedig nem könnyű felkészülni.

Azon folyik most a legtöbb vita: mi lesz akkor, ha a pénzpumpálás leáll - mutatott rá a közgazdász.

Bod Péter Ákos utalt arra, hogy éppen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed új vezetője volt annak idején a pénzpumpálási akció egyik kezdeményezője. Ám manapság növekszik a kritika is e megoldással szemben és egyre többen várnak valamiféle irányváltást. Anélkül ugyanis ismét felléphetnek olyan gondok, amelyek az előző válság kialakulásában is közrejátszottak.

A túl laza pénzpolitika buborékokat, pénzügyi felfúvódásokat indíthat el és nekilendülhet az infláció is - húzta alá a közgazdász.

Hozzátette: az amerikai pénzpolitikai irány az egész feltörekvő térséget, így bennünket is érint. Hiszen a "kellemes pénzbőség" bizonyos értelemben alkalmat adott arra, hogy a problémák ne kerüljenek a felszínre. De előbb-utóbb a finanszírozás gondok megjelenhetnek a perifériás térségekben is - hangsúlyozta Bod Péter Ákos

Az IMF Magyarországról szóló értékelését illetően a közgazdász úgy fogalmazott: a kormányzat megint kritikailag állt ahhoz, hogy bizonyos mutatókat tekintve más az IMF előrejelzése, mint amit a magyar kormány vár. Jelezte: ennek rengeteg szakmai oka van, hiszen a valutaalap más modellel és korábbi idősor alapján dolgozott.

"De hát olyan nagyon nagy különbséget sajnálatos módon abban nem látok, hogy mind a magyar kormány hivatalos, optimista előrejelzése, mind a valutaalap óvatosabb, pesszimistább előrejelzése azt mutatja: bár van Magyarországon gazdasági növekedés 2013-14-15-ben, azonban ez nem túl erőteljes, és emiatt elég törékeny a pénzügyi egyensúlyunk" - mutatott rá a volt jegybankelnök. Hozzátette: ebből az is adódik, hogy a magyar gazdaság természetes növekedési ütemével van gond.

Megjegyezte, hogy a kelet-közép-európai térség még a dinamikusabbak közé tartozik, például Lengyelország 2-3 százalékos növekedése már közelít a világ átlagához. A magyar azonban ettől évek óta elmarad, ami azt is jelenti, hogy a reálgazdasági súlyunk is csökkent - vonta le a következtetést a közgazdász.