A magyar Parlament által az elmúlt napokban elfogadott két, számos nemzetközi bírálatot kapott törvény miatt veszélybe került az új IMF-megállapodás gyors lezárása - írja reggeli, növekvő magyarországi politikai kockázatokról szóló kommentárjában Gárgyán Eszter, a Citi elemzője, aki kitér arra, hogy a stabilitási törvény és az új jegybanktörvény január elsején lépett hatályba az új alaptörvénnyel együtt. Emlékeztet arra: a nemzetközi szervezetekkel folytatott informális tárgyalások azért is szakadtak meg, mert a kormány nem volt teljes mértékig tekintettel az Európai Unió kifogásaira.

Az új alaptörvény elfogadása és a magyarországi intézményi berendezkedésben bekövetkezett változások egyértelműen hozzájárultak a Magyarországgal szembeni befektetetői bizalom romlásához - teszi hozzá.

Csúszhatnak a tárgyalások

A legutóbbi politikai fejlemények növelik annak a kockázatát, hogy elhalasztják az IMF-tárgyalásokat, közben a magyar kormány újabb unortodox gazdaságpolitikai lépéseket tesz. Csak egy még komolyabb piaci nyomás esetén következne be egy tényleges politikai fordulat - fogalmaz a bank közgazdásza. Rövid távon jelentős kockázatnak számít, hogy az új jegybanktörvény kapcsán a kormány erősebb nyomást fog gyakorolni a jegybankra annak érdekében, hogy az MNB finanszírozza az államot, ha befagy a piaci forrásbevonás az IMF-megállapodás hiányában - figyelmeztet az elemző, aki szerint egy ilyen lépés tovább gyengítené a forintot és növekedne a tőkemenekülés veszélye.

Mint emlékezetes, a Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap cáfolta, hogy a jegybank devizatartalékát költené.

Az év közepéig elég a tartalék

A Citi elemzője kiemeli: a jövő heti washingtoni tárgyalások az IMF-fel informálisak lesznek. A kormánynak nem sürgős megállapodnia az IMF-fel, mert az év közepéig elég lehet a tartaléka. A tőkemenekülés felerősödése tovább növelheti a nyomást a kormányon, hogy mielőbb állapodjon meg a nemzetközi szervezetekkel - véli Gárgyán, aki hozzáteszi: a magyar eszközök továbbra is alulteljesíthetnek.

Egyre nagyobb a valószínűsége annak, hogy az idei második félév előtt nem születik megállapodás az új IMF-hitelkeretről. Ennek következtében további 200-300 bázispontos kamatemelésre lesz szükség az MNB részéről - vetíti előre a szakértő.

A legfrissebb információk alapján egyre világosabb: csak akkor lesz IMF-megállapodás (várhatóan készenléti hitelkeretről, nem pedig a kormány által remélt elővigyázatossági hitelről), ha a kormány elfogadja a feltételeket. Ez pedig kínkeserves heteket vetít előre az ország számára, mert a kormány nem fogja egykönnyen beadni a derekát.

A mély válság hozza meg a fordulatot

Peter Attard Montalto, a Nomura londoni feltörekvő piaci elemzője a Portfolio.hu-nak küldött kommentárjában úgy látja, hogy a Magyar Nemzeti Bank gyenge forintárfolyamot, de még működő forintpiacot szeretne látni, és tudatában van annak, hogy a kormány csak akkor fog együttműködni az IMF-fel, ha valóban mély válság alakul ki.

Ebből kiindulva véleménye szerint a jegybank nem fog sem nyíltan, sem érdemi méretben csendesen forinterősítő intervenciót végrehajtani, kivéve, ha a forintpiac működése súlyos zavarokat mutat (például többletes külkermérleg mellett is fizetési mérleg válság jelei kezdenek mutatkozni). Ehelyett egyelőre további "kvázi-intervenció" várható, azaz a jegybank igyekszik deviza likviditást nyújtani a kereskedelmi bankoknak.

Az elemző szerint a legfontosabb jegybanki eszköz most a január 24-i monetáris tanácsülésen az újabb 50 bázispontos kamatemelés lehet, amelyet szükség esetén februárban is hasonló lépés követhet.