A költségvetési bizottság által az adótörvényhez benyújtott módosító indítvány szerint adókedvezményt vehetnének igénybe azok a cégek, amelyek a 300 ezer forint alatt kereső valamennyi folyamatosan foglalkoztatott dolgozónál végrehajtják a jövőre elvárt béremelést - számol be a Portfolio.hu.

Az elvárt béremelés mértékét egyelőre nem tudni, a Nemzetgazdasági Minisztérium még a minimálbér 92 ezer forintos javaslatával együtt javasolt öt százalékot.

Mennyi is?

Csak abban a hónapban járna az adókedvezmény a javaslat szerint, amelyben valamennyi folyamatosan foglalkoztatottnál megvolt a béremelés. Folyamatosan foglalkoztatottnak pedig az minősül, aki 2011. november 1-től, illetve 2012 bármely napján a foglalkoztatónál munkaviszonyban állt, nincs másik munkáltatója, és ezt megelőzően 110 napot meghaladóan nem állt másnál munkaviszonyban.

A kedvezményt munkavállalónként kell megállapítani. Az adókedvezmény alapja a bruttó munkabér, mértéke 2012-ben az alap 21,5 százaléka, de legfeljebb 16 125 forint vagy amennyiben a bruttó bér magasabb, mint 75 ezer forint, akkor a 75 ezer forint feletti kedvezményalap. 2013-ban a maximum 12 000 forint lenne, a 75 ezer forint feletti résznél pedig a 20 százalékot meghaladó rész.

Gyors számításból kiderül, hogy 2012-ben már 190 ezer forintnál elfogy a kedvezmény, 2013-ban pedig 100 ezer forintnál. Vagyis ez a javaslat nem kompenzálná a 190 ezer és 300 ezer forint közti bruttó bérre végrehajtott béremeléseket, de az adókedvezmény feltételei között elvárja azt.

De miből kell levonni?

A javaslatból nem derül ki, hogy az adókedvezményt miből lehetne érvényesíteni, társasági adóból vagy személyi jövedelemadóból. Elképzelhető, hogy voltaképp járulékkedvezményről van szó, hiszen jövőre, ha elfogadják Rogán Antal javaslatát, akkor a 27 százalékos munkáltatói társadalombiztosítási járulékot szociális hozzájárulási adóra nevezik át. Erre utalhat az is, hogy egy helyen kissé összezavaró módon nem adókedvezményt, hanem járulékkedvezményt említ a javaslat.

Azok a cégek, amelyek 2012. január 1-je előtt nem foglalkoztatottak munkavállalót, mindenképp jogosultak a járulékkedvezményre, lévén nincs a béremeléshez viszonyítási alap, annak meglétét nincs mihez mérni, a kedvezményt viszont igénybe vehetnék a szöveg szerint.

Vége a túlzott önállóságnak

A költségvetési bizottság módosító javaslatainak részeként a kormány megfosztaná az önkormányzatokat a túlzott önállóságtól, vagyis mégsem lesz tetszőlegesen bevezethető települési adó. Az indoklás szerint azért, mert azzal, hogy az önkormányzat tetszőleges helyi adót vethet ki, romlik a vállalkozások versenyképessége. Utóbbi viszont egyébként is romlani fog, legalábbis egy-két szektorban - írja a Napi Gazdaság.

A telekadó maximális mértékét továbbra is a helyiadó-törvény szabályozza majd, a telek fogalmába azonban beletartozik majd a termőföld is − jóllehet csak 2013-tól. A telekadót így a gazdáknak is meg kell majd fizetniük, a szabály szerint a földhasználati jog tulajdonosát terheli a fizetési kötelezettség.

Azt jelenleg nem lehet megbecsülni, hogy ebből mennyi adó folyhat be. Az ügyben érintett földterület azonban nagyjából négymillió hektár lehet, a telekadót pedig kétféleképpen is meghatározhatja az önkormányzat. Egyrészt négyzetméter alapon, itt a felső határ 200 forint, forgalmi érték alapon pedig az adó az érték legfeljebb három százaléka lehet. Vélhetően utóbbi lesz majd a mérvadó, legalábbis a nagyságrendek miatt termőföldet négyzetméterre adóztatni értelmetlen volna.

A javaslat szerint a közműcégek − távhő-, melegvíz-, víz-, csatornaszolgáltatók − adómentes besorolása megszűnik. Az indoklás szerint azért, mert ezek profitorientált vállalkozások. Az is igaz ugyanakkor, hogy a kormány elképzelései szerint ezek a cégek kénytelenek hatósági árat alkalmazni.