Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

MNB: 76,8 százalék a GDP arányos államadósság az év közepén

A július végéig eltelt egy évben az államháztartás nettó finanszírozási képessége (többlete) a GDP 5,7 százaléka, 1.574 milliárd forint volt. Az év első félévének végén az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 76,8 százaléka, 21.285 milliárd forint volt - jelentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi számlák előzetes adatai alapján kedden.

A közlemény szerint elsősorban a 2011 első negyedévében elszámolt magánnyugdíj-pénztári kilépések miatti, a háztartások által az államháztartásnak nyújtott tőketranszfer következtében alakult ki finanszírozási képesség pozitív egyenlege.

A magánnyugdíj-pénztári átlépések hatását figyelmen kívül hagyva az államháztartás nettó deficitje a GDP 4,0 százaléka - 1.103 milliárd forint - volt az elmúlt egy évben.

2011 második negyedévében az államháztartás nettó hiánya a negyedéves GDP 4,8 százalékát, 336 milliárd forintot tett ki.

Az első negyedév végén az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága a GDP 81,9 százaléka volt, a második negyedév végére ez a szám csökkent 76,8 százalékra.

Az előzetes adatok szerint 2011 második negyedévének végén az államháztartás nettó tartozása (1.4975 milliárd forint) a GDP 54,0 százalékát tette ki . A magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez tartozó tőketranszfer elszámolása 2011 első negyedévében csökkentette az államháztartás nettó tartozását, mert ekkor növekedett meg az államháztartás egyéb követelése a magánnyugdíj-pénztárakkal szemben.

2011 második negyedévében a központi kormányzat nettó finanszírozási igénye 153 milliárd forint volt.

Az MNB-közleménye kitér arra, hogy a magánnyugdíj-pénztári kilépésekhez kapcsolódó második negyedévre eső eszközátadás gyakorolt jelentős hatást a központi kormányzat mérlegének szerkezetére. A nyugdíjpénztárakkal szemben az előző negyedévben keletkezett egyéb követelések az eszközátadás következtében megszűntek, és helyükbe léptek a nyugdíjpénztáraktól kapott számlapénz és a központi kormányzaton kívüli gazdasági szereplők által kibocsátott értékpapírok.

Az eszközátadás következtében az államhoz visszakerült államkötvények és kincstárjegyek a központi költségvetés tartozásait csökkentették (névértéken 1.354 milliárd forinttal).

A helyi önkormányzatok nettó finanszírozási igényüket (110 milliárd forint) elsősorban betéteik csökkentésével fedezték. A társadalombiztosítási alapok nettó finanszírozási igénye (73 milliárd forint) alapvetően a központi kormányzattól felvett hitelek növekedését okozta.

A háztartások nettó finanszírozási képessége tovább romlott az előzetes adatok szerint június végén lezárt egy évben: a GDP -5,5 százaléka (-1512 milliárd forint) volt, az első negyedévben ez a szám - 5,0 százalék volt.

A magánnyugdíj-pénztári kilépések miatt az államháztartásnak átadott tőketranszfer nélkül számolt nettó finanszírozási képesség az elmúlt egy évben a GDP 4,2 százaléka (1.166 milliárd forint) volt.

2011. második negyedévében a háztartások nettó finanszírozási képessége (277 milliárd forint) a negyedéves GDP 4,0 százalékát tette ki. 2011 második negyedévében a pénzügyi megtakarításokat a készpénz, a betétek, a hitelintézetek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a befektetési jegyek és az egyéb követelések jelentős növekedése adta. A lakossági tartozások alakulását a forinthitelek növekedése és a devizahiteleknek a forinthitelek növekedésénél nagyobb mértékű csökkenése jellemezte, emellett jelentősen nőttek az egyéb kötelezettségek - olvasható a jegybank előzetes jelentésében.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
A bérlakásprogramnál a matek után kezdődik a nehezebb feladat

A bérlakásprogramnál a matek után kezdődik a nehezebb feladat

Egy friss szakmai írás Reith András tollából jogosan figyelmeztet: a bérlakásról nem lehet úgy beszélni, mintha minden új lakás ugyanazt a célt, ugyanazt a pénzügyi logikát és ugyanazt a hozamot jelentené. A költség, a közpénz és a megtérülés mérlegének valóban ki kell jönnie. De a bérlakás nem az átadás napján dől el. Az a kérdés, hogy húsz év múlva is kié a lakás, miből újítják fel, és marad-e belőle megfizethető otthon. Az építő és izgalmas vita a Portfolio Future of Construction konferenciáján is folytatódik majd, érdemes lesz velünk tartani!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×