A svájci hitellel rendelkezők egyre nagyobb részének kell az eredeti törlesztőrészlet kétszeresét fizetni, ez pedig hatalmas anyagi terhet jelent - közölte az InfoRádióval a Portfolio.hu elemzője. Palkó István kiemelte: az árfolyammozgás mellett a kamatemelés is közrejátszik ebben.

A legtöbben 2006-2008 között vettek fel svájci frank alapú jelzáloghitelt, akkor 150-170 forintos árfolyamon. Jelenleg 250-260 körül jár az alpesi deviza árfolyama, ez 60-70 százalékos emelkedés, míg az 5-6 százalékos THM-ből átlagos 8 százalékos lett - fejtette ki.

Sok olyan konstrukció létezett, ami a kezdeti időszakban könnyített törlesztést tett lehetővé, ám ezzel későbbre tolódott a tőketörlesztés. Egy 8 milliós konstrukció 10 millió forint fölé is emelkedhetett tőketartozásait tekintve, így a tőketartozás lefutása lassabb az eredetileg gondoltnál, vagyis a futamidő későbbi részére magas törlesztőrészlet jut - mondta el az elemző.

Palkó István szerint vannak, akiknek racionális döntés élni az árfolyamrögzítés lehetőségével, és a korábban gondoltnál akár kétszer annyian is választhatják ezt az év végégig. A várakozás szerint magas szinten maradhat a svájci frank árfolyama, nincs remény arra, hogy 220 forint alá csökkenjen - tette hozzá.

Ennyivel kell többet fizetni

Egy átlagos, 5 millió forint körüli, 25 éves futamidejű, svájci frankban felvett hitel törlesztő részlete az áprilisi 50 ezer forint körüli összegről több mint 10 ezer forinttal, 60 ezer fölé nőhet. Nem járnak sokkal jobban a japán jen adósok sem, száz japán jen április közepén 225 forint volt, július közepére azonban árfolyama elérte a 245 forintot, és mára 250 forint fölé emelkedett. Legkevésbé az euróban eladósodottak törlesztő részlete emelkedik, áprilisban az euró árfolyama 264 forint körül volt, hasonlóan a július közepihez, augusztus 9-én azonban a közös valuta is 278 forintra erősödött.

A devizahitelesek megsegítésére a kereskedelmi bankok saját programokat dolgoztak ki, amelyek mellett a törlesztő részletek kiszámításánál a középárfolyam alkalmazását törvény írja elő a lakáshiteleseknek. Ez a megoldás ugyan a kezelési költséget is mérsékli, de az még így is jelentősen meghaladja a felvételkor érvényes árfolyamot, így a devizahiteleseket indokolatlanul sújtja az árfolyamkockázat a kezelési költségeknél is. A devizahitelezés indulásakor ez a kockázat nem volt jelentős, hiszen az árfolyamok nem "lengtek ki", szűk sávban mozogtak, ma már azonban jelentős pluszterhet jelent, noha ezt a költséget a belföldi banknak kell megfizetni. Megoldás lehetne, ha a kezelési költséget a hitelfelvételkori árfolyamon rögzítenék, de nem valószínű, hogy erről a bankok maguk döntenének - vélték az MTI által megkérdezett pénzügyi szakértők.

Ráadásul a középárfolyam kötelező alkalmazását csak a lakáshiteleseknek írta elő a jogszabályalkotó, ebből a lehetőségből a szabadfelhasználású jelzáloghitelesek kimaradtak. Õk az árfolyamrögzítéssel élhetnek augusztus közepétől.

A rögzített árfolyam svájci frank esetében 180 forint, ennél kedden az árfolyam 81 forinttal állt magasabban. Az euró 25 forinttal, a japán jen pedig 52 forinttal haladta meg kedden délben a rögzítésnél figyelembe vett szintet.

Minden jogszabály megszületett az árfolyamrögzítéshez

A kormány szerint minden jogszabály rendelkezésre áll ahhoz, hogy augusztus 12-én életbe lépjen az árfolyamrögzítés.

Az MTI azért kereste meg a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságot, mert Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke kedden úgy nyilatkozott, hogy a devizahitelesek szerződésének módosításához hiányzik az a rendelet, amely a módosító szerződés-blankettát tartalmazza. A rögzített árfolyamot választó devizahitelesek szerződését közjegyzői okiratba kell foglalni.

Az államtitkárság ezzel kapcsolatban úgy nyilatkozott: az árfolyamrögzítés, mint a bajba jutott lakáshitelesek számára elérhető egyik segítség, augusztus 12-én életbe lép, az ehhez szükséges törvény és kormányrendelet megszületett.

A tájékoztatás szerint a szerződésmódosításokkal járó közjegyzői feladatok elvégzéséhez nincs szükség rendeletmódosításra.

"A bankok és a velük szerződésben álló közjegyzőkre nyilván fokozottabb munkavégzés vár, de emiatt egyéb jogszabály-módosításra nincs szükség" - fogalmazott a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárság.