Illés Zoltán azért állíttatta le a beruházást, mert Natura 2000-es területet érint, és mert tudomása szerint nem rendelkezik építési engedéllyel, továbbá létezik egy másik, gazdaságosabb, védett területet nem érintő nyomvonal-alternatíva a megvalósítására. Az államtitkár vizsgálatot kezdeményezett annak kiderítésére, miként járulhatott hozzá a beruházáshoz a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere az MTI-nek úgy nyilatkozott: "A történtek megleptek, hiszen egy államtitkárnak nincs arra joga, hogy egy 30 szakhatósági engedéllyel rendelkező állami építkezést önhatalmúlag leállítson. Sajnálom az államtitkárt, mert meggyőződésem, hogy megvezették, és ez ki is fog derülni a választások után." A polgármester beszélt arról is, hogy a Koppány-völgyi kistérség - élén Tabbal - ötven éve küzd azért, hogy megépüljön ez az út, ami közvetlen kapcsolatot biztosít a kistérség és a dél-balatoni terület között, jóval rövidebb úton megközelíthetővé téve az M7-es autópályát és a Balatont. Példaként említette, hogy Tabról ma 30 kilométert kell autózni a Balatonig, amit a megépülő út 17 kilométer közelségbe hozna. De akad a tótól 10 kilométerre fekvő kisközség is, ahonnan jelenleg 33 kilométeres kerülővel lehet csak eljutni a Balatonhoz vagy az M7-eshez, és amelynek az új út szintén megoldaná a problémáját.

Késmárki Tibor, Balatonendréd polgármestere az MTI-nek az államtitkári látogatással kapcsolatban azt mondta: "Az útépítésen dolgozó munkások a mai napig nem kapnak levegőt az államtitkár eljárásnak módja miatt." Érthetetlennek nevezte, hogy Illés Zoltán az intézkedése előtt miért nem kereste meg az érintett településeken több évtizede élő, és azokat több ciklus óta vezető polgármestereket. Mint kifejtette, a jelenleg 1400 lakosú Balatonendréd évtizedek óta küzd az út megépítésért, amelyet csak forrás hiányában halogattak eddig, és 2004 óta jogerős építési engedéllyel rendelkezik. Mikor az uniós támogatás révén megvalósíthatóvá vált a beruházás, néhány, életvitelszerűen a fővárosban élő, de Balatonendrédre bejelentett ember tiltakozni kezdett ellene, azzal riogatva a helyieket, hogy az összekötő út csak zajt, port, kábítószert és prostitúciót hoz a községbe.

Aláírást gyűjtöttek, és népszavazást akartak kiíratni, de csak hátráltatni tudták az építkezést eddig, megakadályozni nem - mondta a polgármester. Tudomása szerint az új utat ellenzők között több, magas kapcsolatokkal rendelkező fővárosi is akad, részben olyanok, akik pihenni járnak Endrédre, és a nyugalmukat, a csendet féltik az esetleges forgalomtól, és részben olyanok, akiknek érdeke, hogy más nyomvonalon, az ő érdekeltségük felé menjen az út. Késmárki Tibor hangsúlyozta, mindössze 200 métert érint a Natura 2000-es területből a nyomvonal, más reális alternatíva pedig nem létezik az út megépítésére, hiszen a korábban felmerült másik verzió semmiféle hatástanulmánnyal nem rendelkezik, és öt kilométerrel hosszabb lenne.

Reizinger Károly, Lulla polgármestere úgy fogalmazott az MTI-nek, "az államtitkár nem kívánatos hangnemben beszélt" a kivitelezőkkel, amikor bejelentés nélkül megérkezett a szokásos keddi egyeztetésükre. "Számomra megdöbbentő, hogy egyoldalú tájékozódás után intézkedik egy államtitkár olyan ügyben, amelyben nincs hatásköre" - mondta a 211 lakosú községet 20 éve igazgató elöljáró.

Hozzátette, bízik abban, hogy pár napon belül tisztázódik, itt egy kormányhatározaton alapuló, engedéllyel bíró beruházásról van szó, "amit egy önös érdektől vezérelt endrédi kisebbség akar csak megfúrni, nem reális indokokkal". Szerinte nem véletlen a botrány időzítése, hiszen ez a kisebbség polgármester-jelöltet is állított Balatonendréden. Reizinger Károly úgy látja, az egész ország szégyene, hogy egy ilyen, két zsáktelepülést megszüntető, és egy egész kistérség életminőségét javító, alig tíz kilométeres útépítés évtizedek óta nem valósulhatott meg. Márpedig egy újabb nyomvonalterv engedélyeztetése újabb hosszú évekkel késleltetné az út megépítését - tette hozzá.

Az MTI 2008-ban többször is hírt adott róla, hogy új utat épít a Nemzeti Infrastruktúra Zrt. (NIF) két somogyi zsáktelepülés, Lulla és Balatonendréd között, amivel a tabi kistérséget is jobban bekapcsolja a Balaton és az M7-es autópálya vérkeringésébe. A 9,6 kilométeres út az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-dunántúli Operatív Program kiemelt projektjeként, 3,5 milliárd forintból épül. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A beruházás az eredeti tervek szerint 2009 tavaszán kezdődött volna meg 2010 végére elkészülve, de időközben támadtak ellenzői, ami csúszást okozott a kivitelezési munkában, és ami miatt az építkezés több mint egy évvel később, csak idén kezdődhetett meg.

Az MTI megkeresésére a NIF kommunikációs vezetője, Loppert Dániel egyelőre annyit kívánt közölni az üggyel kapcsolatban, hogy a NIF vezérigazgatója a jövő héten találkozik Illés Zoltán államtitkárral.

Az MTI meg nem erősített információi szerint az út építési engedélye dátum szerint valóban lejárt, de az építtetők álláspontja az, hogy mivel még a lejárati határidő előtt megkezdődött a kivitelezés, az érvényesnek minősül.