Még nem lábaltunk ki a válságból. A háztartások jövedelme csökkent, a munkanélküliség tíz százalék feletti, a gazdaság helyzete nem túl rózsás. Ilyenkor az emberek visszafogják kiadásaikat, növelik megtakarításaikat, és nem azt nézik, hogyan vállalhatnának többet - mutatott rá az FHB Bank vezérigazgató-helyettese, azt magyarázva, miért csökkent a bankok kihelyezésre.
Azaz a hitelezést nem a bankok fogják vissza, sokkal inkább az igénylők - hangsúlyozta Harmati László.
Ez a periódus, amikor inkább kivárnak az emberek, alkalmas a szabályozás átalakítására - erre minden szereplő szerint szükség is van -, figyelni kell azonban arra, hogy a születő előírások ne legyenek túl szigorúak, olyanok, amelyek feleslegesen fogják vissza túlozott mértékben a lakossági devizahitel-felvételt. Annál is inkább, mert az FHB előrejelzései szerint a hitelfelvételi kedv és a lakásértékesítés fellendülése előtt állunk.
A jegybank már letette a javaslatát, ám hogy ezzel mit kezd a kormány, arról egyelőre nincsenek pontos információk - mondta Harmati László -, csupán azt lehet tudni, hogy a javaslat a hitel és a hitelbiztosíték arányán keresztül próbálná korlátozni a devizahitelezést, annak érdekében, hogy a háztartások devizában történő eladósodása csökkenjen. A kormányzat azt is szorgalmazná, hogy a jövedelemszint vizsgálata jobban beépüljön a hitelezésbe.
A szakértő felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy már számos szabályozás vonatkozik a devizahitelezésre. A többi mellett a banki magatartási kódex, amely előírja például azt, hogy, milyen információkat kell megadni a hitelfelvevőknek, szabályozza a hitel gondozásával kapcsolatos teendőket vagy a hitel árazásának szabályait. De a pénzügyi szolgáltatások közvetítésén, azaz az ügynöki tevékenységen keresztül a fogyasztóvédelmi előírások is érintik a devizahitelezést.
Hanganyag: Panulin Ildikó