Ítéleteiktől nemcsak vállalatok és pénzintézetek, hanem az országok is retteghetnek, sok múlik ugyanis a nemzetközi hitelminősítőkön. A legismertebbek, az amerikai Moosy's, a brit Fitch Ratings vagy a szintén amerikai Standard and Poor's az elmúlt hetekben Magyarország adósságbesorolásán is rontott, indoklásuk szerint a többi mellett azért, mert a romló nemzetközi pénzügyi és gazdasági környezet hátrányosan befolyásolja a magyar gazdasági kilátásokat. A dolog pikantériája, hogy a nemzetközi pénzpiaci válság nagyságát sokan részben a hitelminősítők számlájára írják.

A Standard and Poor's leminősítésének hírére a forint euróval szembeni árfolyama egy nap alatt 267-ről 271-re gyengült.

Ebből is látszik, hogy nem kevés múlik a hitelminősítők ítéletein, döntéseiket ennek ellenére eddig nem sok kritika érte, a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanása óta azonban ez megváltozott. Az intézmények a válság kezdete óta számos alkalommal tévedtek, és a döntéseikben bízó befektetők azóta sokat veszítettek, hiszen a hitelminősítők olyan értékpapírokat értékeltek kiválónak, amelyek jelenleg semmit sem érnek.

November közepén a G20-ak, a világ legfejlettebb és legnagyobb országainak tanácskozásán is felmerült a hitelminősítők tevékenységének szabályozására vonatozó igény, hiszen még a három nagy intézet is képtelen volt előre jelezni a válságot.

A Magyar Bankszövetség főtitkára ennél is élesebben fogalmaz, mint azt az InfoRádióban kijelentette, nagy hitelminősítő intézetek éveken keresztül megtévesztették a piacokat a különböző hiteltermékek, hitelintézetek minősítésével, és ezzel hozzájárultak a pénzügyi válság kialakulásához. Nyers Rezső hozzátette: változtatni kell azon a jelenlegi helyzeten, hogy senki nem felügyeli hitelminősítők működését, máskülönben a jövőben bármikor előállhat a mostanihoz hasonló helyzet.

Szavai szerint az intézetek nem először mondanak csődöt, ráadásul nemcsak szakmai hibát követtek el, hanem megtévesztették a közvéleményt, ha úgy tetszik, hazudtak. Ráadásul, mivel jelenleg sem intézményi, sem személyi felügyeletük nincs, nem valószínű, hogy mindezért bárki is felelősségre vonható lesz.

Azt egyelőre nem látni, hogy ez hogyan befolyásolja a hitelminősítők szerepét a jövőben, az biztos, hogy jelenleg másként viszonyulnak a nagyobb, érdeküket jobban érvényesíteni képes országokhoz, mint a kisebbekhez, gyengébbekhez, mint amilyen Magyarország is. A kicsik kevésbé képesek védekezni értékítéleteikkel szemben, amely akár az országok nemzeti valutáját is tönkreteheti.

Mindennek következményeként az Európai Bizottság is a hitelminősítő intézetekre vonatkozó szabályok szigorítását javasolja. Az előterjesztés értelmében ezután az akkreditációs eljárás segítségével az európai felügyelők előtt megnyílna a lehetőség a hitelintézetek, befektetési vállalkozások, biztosítótársaságok folyamatos ellenőrzése.A szabályozás szigorító javaslatainak értelmében a hitelminősítő intézetek a jövőben nem végezhetnének tanácsadási tevékenységet.

Tilos lenne számukra egy adott pénzügyi eszköz minősítése, ha nem rendelkeznek a szükséges mennyiségű megbízható adattal. A hitelminősítők igazgatótanácsában legalább három olyan független igazgatónak kell lenne, akiknek díjazása független a hitelminősítő intézet pénzügyi teljesítményétől. Az említett igazgatók legfeljebb öt éves időszakra lennének kinevezhetők és csak szakmai mulasztás esetén lehetne őket elbocsátani.