Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

A monetáris tanácsot nem aggasztja a forint mélyrepülése

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott a jegybanki alapkamaton.

A testület munkarendjében nem szerepelt a kamatdöntés, de a múlt héten számos elemző figyelmeztetett arra, hogy elkerülhetetlen az emelés. Az irányadó kamat így 6,25 százalék maradt.

A testület közleményben jelezte, hogy a kormánnyal egyetértésben meghatározott középtávú célja továbbra is az árstabilitásnak megfelelő 3 százalék körüli inflációs szint elérése és fenntartása.

A monetáris tanács szerint a közelmúltban bejelentett költségvetési lépések jelentősen hozzájárulnak a gazdaság megbomlott belső és külső egyensúlyának helyreállításához.

A testület az alapkamat fokozatos emelésével olyan monetáris kondíciókat kíván kialakítani, amelyek mellett az infláció visszatér az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos szintre.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az InfoRádóban meglepetésnek nevezte, hogy a tanács ülésén fel sem került kamatemelés kérdése.

Hozzátette: várható volt, hogy a testület bejelentése után ismét gyengül a forint.

Elképzelhető, hogy külső hatások miatt tovább gyengül a forint. Negatív hírekre a forint sokkal jobban gyengül, mint ahogy a kedvező információkra erősödik - tette hozzá Suppan Gergely.

Az elemző közölte: a magyar gazdaság és forint negatív megítélése miatt, egy merészebb kamatemeléssel "foghatná meg" a magyar fizetőeszköz árfolyamát a jegybank.

Csaba László közgazdász, egyetemi tanár június 29-én az InfoRádióban úgy vélekedett, hogy a Monetáris Tanácsnak már régen emelnie kellett volna a kamatot.

"A Monetáris Tanács máris késében van, legutóbbi kompromisszumos döntésével - a 25 bázispontos emeléssel - saját magán kívül láthatólag senkit nem tudott megnyugtatni. A Monetáris Tanácsnak felül kellene vizsgálnia korábbi álláspontját, és nem kellene megvárnia, amíg lemegyünk a sáv alsó széléhez" - mondta Csaba László.

A monetáris tanácsnak nincs árfolyamcélja

A monetáris tanácsnak nincs árfolyamcélja - mondta az InfoRádióban a Magyar Nemzeti Bank szóvivője. A kamatszinttel az infláció mértékét akarják befolyásolni - közölte Misura Gábor.

Árfolyamgyengülés esetén a törvényi szabályozás szerint csak akkor kell beavatkoznia a testületnek, ha a forint ára eléri a sávhatárt, azaz egy euró már 320 forintba kerül.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×