A közlemény szerint a pikkelysömör olyan krónikus, immunrendszer által fenntartott gyulladásos bőrbetegség, amely világszerte a lakosság 2-3 százalékát érinti. Bár a modern biológiai terápiák sok betegnek segítenek, a páciensek 20-30 százalékánál továbbra is fennállnak terápiára nem reagáló elváltozások, főként a végtagokon, a fejbőrön és a hajlatokban.

Ezek a tünetek nemcsak fizikai panaszokat, hanem jelentős pszichés és társas terhet is okozhatnak.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal HU-RIZONT programjának 400 millió forintos támogatásával megvalósuló kutatás újdonsága, hogy a rezisztencia okait nem általánosságban, hanem a bőrben zajló helyi folyamatok szintjén vizsgálja. A kutatók olyan korszerű módszereket alkalmaznak, mint a – gének kifejeződését vizsgáló – térbeli transzkriptomika és az egysejtes RNS-szekvenálás, vagyis azt térképezik fel, hogy a különböző sejtek hol és hogyan „viselkednek” a gyógyult, aktív és terápiára rezisztens bőrterületeken. Ez segíthet pontosabban megérteni, miért marad fenn a gyulladás bizonyos plakkokban akkor is, amikor más területeken már javul.

A program három egymásra épülő szakaszban valósul meg 2029-ig. Az első szakasz a betegminták gyűjtésére és a molekuláris háttér feltárására fókuszál. A második szakaszban a kutatók – a többi közt az immunválasz szabályozásban kulcsszerepet játszó - mezenchimális stromális sejteken (MSC) alapuló, helyi alkalmazásra szánt sejtterápiás készítményt fejlesztenek, szabványosított – a gyógyszergyártás feltételeinek megfelelő - környezetben. A harmadik szakaszban a klinikai vizsgálat során rezisztens betegek kapnak MSC-kezelést, hogy értékelhető legyen a módszer biztonságossága, tolerálhatósága és biológiai hatása.

Az új megoldás egy jelenleg „ellátatlan” betegcsoportnak nyújthat új terápiás lehetőséget.

Ha a klinikai eredmények kedvezőek, a projekt hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben személyre szabottabb, célzottabb kezelések váljanak elérhetővé a legnehezebben kezelhető pikkelysömörös esetekben is. A kezdeményezés emellett hosszú távon csökkentheti a betegség egészségügyi, társadalmi és gazdasági terheit.

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló konzorciumot az SZTE vezeti, amely a klinikai munkáért, a betegellátási integrációért és a vizsgálatok lebonyolításáért felel. Az Uppsala Egyetemen Sonkoly Enikő professzor vezetésével a nagyfelbontású molekuláris profilalkotásért és a bioinformatikai elemzésért felelősek. A barcelonai Servei de Terapia Cellular del Banc de Sang i Teixits központban Joaquim Vives a sejtterápiás készítmény gyártásával és a szabályozási háttér biztosításával támogatja a klinikai alkalmazást, emellett a munkát nemzetközileg elismert szakértők is segítik – áll a közleményben.