Infostart.hu
eur:
389.31
usd:
335.45
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Corvus crow bird nest on tree.
Nyitókép: Getty Images

Kiderült, mi áll a mostani, félelmetes varjútámadások hátterében

Sokszor még repülni sem tudnak azok a madárfiókák – köztük a kis varjak –, amelyek a mostani időszakban hagyják el fészkeiket. Hazavinni azonban nem szabad őket, mert akkor esélyük sem lesz arra, hogy később visszatérjenek természetes élőhelyükre.

Ezekben a hetekben hagyják el fészkeiket a varjúfiókák annak ellenére, hogy többségük ilyenkor még nem tud repülni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban azt mondta, a fiókák nagyon mozgékonyak, sokat változtatják a helyüket az ágak között, miközben a szüleik több héten át etetik, nevelik őket, mire röképesek lesznek. Mivel ilyenkor még eléggé „ügyetlenek és tapasztalatlanok”, gyakran előfordul, hogy a fiókák „levitorláznak” a talajra. A dolmányos varjak az adott pár egyedi érzékenységétől függően néhány tíz, de akár 50 méter sugarú körön belül az összes, egérhez hasonló vagy annál nagyobb méretű állatot elzavarnak, ha azt érzékelik, hogy veszélyben vannak a fiókáik.

Orbán Zoltán hozzátette: a szülők ilyen esetben csak elijeszteni akarják az állatokat, embereket a fenyegetettség érzékelése miatt, nem akarnak szándékosan kárt, sebesülést okozni, csak aggódnak a fiókákért.

Egyes varjak lehetnek agresszívebbek, és akár fizikai kontaktus sem zárható ki, attól függően, hogyan reagálnak a szülők a veszélyre.

Még akár „a fejünkre is koppinthatnak”, ami eléggé kellemetlen, riasztó érzés, de éppen az ezzel a céljuk, hogy eltántorítsák a ragadozót attól, hogy megközelítsék a fiókákat. Ilyenkor a szülők attól tartanak, hogy a megjelenő állat vagy ember zsákmányul akarja ejteni a fiókákat.

A szóvivő figyelmeztetett: nem szabad hazavinni a fák tövében talált madárfiókákat. Egyrészt azért mert mi nem tudunk megfelelő táplálékot biztosítani nekik, másrészt a háznál nevelt madaraknak az elengedés után szinte semmi túlélési esélyük nincs, mert

az emberek nem tudják megtanítani őket a túlélés szabályaira.

Orbán Zoltán megjegyezte: sokan azt gondolják, megmentik a fiókákat azzal, hogy hazaviszik őket, pedig ezzel csak a saját lelkiismeretüket nyugtatják meg, a madaraknak több kárt okoznak, mint hinnék.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője azt javasolja, hogy ha röpképtelen madárfiókát találunk az út közepén, akkor óvatosan fogjuk meg, és helyezzük el a legközelebbi bokor tövében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×