A városokban a dolmányos és a vetési varjak is sok problémát okoznak a nyugalomra vágyó lakóknak, különösen a költési időszakban. A dolmányos varjú esetében az a gond, hogy a május-júniusi fiókareptetési időszakban egyes párok elijesztenek mindent és mindenkit a földre kerülő fióka környékéről – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban. Hozzátette: az önkormányzatnak érdemes eltávolítania a fészket, mert akkor ez nem fog problémát jelenteni.

„A varjútól nem kell megijedni, nem arról van szó, hogy velociraptorcsordák támadnak ránk. Bele kell állni, szembe kell vele fordulni, rá kell kiabálni, a madár sokkal jobban fél tőlünk, mint mi tőlük”

– mondta a szekember.

A másik probléma, amit a madarak okoznak, az a kukázás, például a parkokban előszeretettel rámolják ki a nyitott szemeteseket. Nagyon egyszerű a megoldás, a Főkert már el is kezdte alkalmazni, egy középen lyukas fedőt szerelnek fel a nyitott szemetesekre, és akkor anélkül tudjuk beledobni a kezünkbe lévő papírzsebkendőt, hogy hozzá kéne nyúlnunk, ugyanakkor a lyukas fánk alakú tetőn nem tud benyúlni a varjú, és nem is tud belemenni.

A vetési varjak esetében más a helyzet. Az önkormányzatok gyakran engedélyt kérnek, és a költési időszak előtt, február-márciusban levágják a varjúfészküket.

„Ez a legönsorsrontóbb dolog, amit megtehet egy önkormányzat, ugyanis ilyenkor az egyetlen, mondjuk 100 méter hosszú telepből lesz 8-10-15-20 új telep, és sokkal, de sokkal több embert fog érinteni a probléma”

– fogalmazott Orbán Zoltán. Ha az önkormányzatok nem vágják le a fészkeket, akkor nagyon korán, március végén elkezdenek költeni a vetési varjak. Ebben az esetben jó eséllyel május legvégén, amikor a fiókák már képesek önállóan repülni, az egész csapat kitelepül. Így, ahogy fogalmazott, legalább napközben kint vannak a városkörnyéki gyepeken, szántókon, ott táplálkoznak, tehát legalább napközben megszűnik a zaj és a probléma. De ha levágják ezeket a fészkeket, a varjak akkor sem hagyják el a környéket, ráadásul legalább egy hónappal kitolódik a költési időszakuk, vele pedig a hangos károgás is tovább tart – mondta el Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivője az InfoRádióban.