2023-ban a világ kibocsátásának hét százalékáért volt felelős az Európai Unió, Magyarország pedig a 0,12 százalékáért – ismertette az InfoRádióban Zay Balázs. A szakértő emlékeztetett, hogy az olajválság kitörésekor, illetve amikor az európai keresetek számottevően magasabbak voltak, mint a világ más részein, és megérte globalizálódni, nagyon sok gyártókapacitást fejlődő országokba – például Kínába – helyeztek át Európából, ami nagyban csökkentette az itteni kibocsátást. Azóta pedig számos energiahatékonysági intézkedés született – tette hozzá a kutató, megjegyezve: „a magas energiaköltségek ellen a leghatásosabb védekezés, ha nem fogyasztjuk el”.

Sokan a szén-dioxidot tartják leginkább felelősnek a globális klímaváltozásért, a felmelegedésért, de ennél veszélyesebb anyagok is vannak – erősítette meg a Klímapolitikai Intézet munkatársa. Mint azt kiemelte, a jelenlegi extrém változásért a nagyarányú metánkibocsátás a felelős, ami nagyjából tízszer olyan erős üvegházhatású gáz, mint a szén-dioxid. Egyetlen előnye, hogy sokkal hamarabb lebomlik, viszont amíg a levegőben van, addig sokkal erősebb a pillanatnyi hatása. Ennél is szennyezőbb a kén-hexafluorid, ami az elektronikai termékek gyártásánál szökik a levegőbe vagy (a hűtő- és klímaberendezéseknél, hőszivattyúknál alkalmazott) F-gázok (fluortartalmú üvegházhatású vegyületek), viszont ezek nagyon kicsi koncentrációban vannak jelen – mondta Zay Balázs.

A metánt amúgy sokan „időzített bombának” nevezik. Ennek oka, hogy például az olvadozó szibériai tundra rengetek ilyen vegyületet tartalmaz, aminek a felszabadulása a becslések szerint „drasztikus” klímaváltozást indíthat be.

Ami hazánkat illeti, a Klímapolitikai Intézet vezető kutatója kifejtette: Magyarország a klímatervének múlt évi felülvizsgálata során tovább növelte vállalásait, miszerint 2030-ra a bruttó kibocsátása felét, 2050-re pedig az egészét megszünteti, tehát hogy klímasemleges lesz az ország. Ennek ellenére számos zöldszervezet fogalmazott meg kritikát a magyar kormány célkitűzéseit illetően, mondván: lehetne sokkal több, mint mondjuk a németeknél. A szakértő megjegyezte,

Németország valóban magasabb célkitűzést tett, azóta viszont már bejelentették, hogy nem képesek ezt teljesíteni.

A nemzeti klímaterv felülvizsgálata során a kormány több modellt is bemutatott, mint kiderült: a gyorsabb haladás nagyságrendekkel nagyobb költséggel járna, és ezt a plusz forrást inkább az alkalmazkodásra kellene költeni; a megváltozott időjárási viszonyok arra engednek következtetni, hogy egyre gyakrabban készülhetünk – a tavalyelőttihez hasonló – aszályos évekre, ezért a megfelelő öntözési rendszerek kidolgozása sokkal fontosabb a kibocsátás mielőbbi csökkentésénél – vélekedett Zay Balázs.

A legnagyobb globális kibocsátók közül az Egyesült államok 2050-re, Kína és India 2060-ra vállalt klímasemlegességet.