Infostart.hu
eur:
357.48
usd:
313.61
bux:
142467.45
2026. július 13. hétfő Jenő
Nyitókép: MME / Gáti Oszkár Dániel

Világhírre tör a magyar kutyás egység

Öt országban több mint ezer keresésen vettek részt az MME szakemberei és a négylábúak.

Kiemelkedő sikereket ért el az MME méreg- és tetemkereső kutyás egysége, az állatok az elmúlt hét év alatt több mint ezer terepi keresésben vettek részt és 454 mérgezéssel kapcsolatos bizonyíték megtalálásával segítették a bűncselekmények felderítését - közölte a Magyar Madártani Egyesület (MME).

Az egyesület szakemberei a Journal of Vertebrate Biology nevű nemzetközi tudományos folyóiratban publikálták a Keresőkutyák használata Magyarországon az illegális peszticid-mérgezések felderítésében című cikket. Az írás első alkalommal mutatja be tudományos részletességgel az egyesület ragadozómadár-mérgezések elleni harcban elért eredményeit - olvasható a közleményben.

A Helicon Life projekt részeként hozták létre a kutyás egységet. Deák Gábor és kutyája, Falco, miután az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központjában teljesítették a négy hónapos speciális kiképzést, 2013-ban kezdték meg a munkát. Falco kiképzése a drogkereső kutyákhoz hasonló módszerekkel folyt, csak kábítószer helyett az elhullott állati tetemeket és a leggyakrabban használt mérgeket kellett megtalálnia. Időközben két másik kutya is csatlakozott az egységhez, 2017-ben a Carlo nevű belga juhászkutya és 2020-ban Hella, a németjuhász.

Az egység az elmúlt hét évben öt országban 1083 keresésben vett részt, 329 mérgezett állatot, 120 mérgezett csalétket és 5 kirakott mérget találtak. A mérgezett állatok 15 madár- és 9 emlősfajhoz tartoztak, köztük 13 védett és 2 globálisan veszélyeztetett faj is volt. A mérgezett csalétkeket 80 százalékban kizárólag az egységnek sikerült megtalálnia, ezzel megakadályozva, hogy azok a táplálékláncba kerülve még több élőlény pusztulását okozzák.

Deák Gábor és kutyái több esetben illegálisan lelőtt állatok - többek között egerészölyv, héja, holló, farkas - tetemét találták meg, egy esetben pedig egy illegális vadászaton elejtett vadmacskát kutattak fel.

A legtöbb szándékos mérgezést az Európai Unióban már 2008-ban betiltott karbofurán tartalmú növényvédő szerek okozzák. Bár a kutyákat a két leggyakoribb méreg keresésére képezték ki, az általuk megtalált tetemekben és csalétkekben a laboratóriumi vizsgálatok további hét különböző méreganyagot mutattak ki.

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a kutyás egység kulcsfontosságú szerepet játszik a gerinces állatok ellen elkövetett mérgezések felderítésében. A parlagi sasok különösen gyakran esnek mérgezés áldozatául, így abban, hogy a hazai populáció ennek ellenére néhány éves stagnálás után újra növekedésnek indult, nagy szerepe van a keresőkutyás egység munkájának - tartalmazza a közlemény.

Címlapról ajánljuk
Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Már Magyar Péter is felszólal, az Országgyűlés hétfőn dönt az Alaptörvény módosításáról

Magyar Péter miniszterelnök 13 órakor beszédet mond napirend előtt, a képviselők hétfőn szavazhatnak az Alaptörvény 17. módosításról, amelyben Sulyok Tamás államfő megbízatásának végét is kimondják. „A köztársasági elnöknek öt napja lesz, hogy aláírja azt. Ha nem teszi meg, akkor megindítható ellene a megfosztási eljárás” – írta a miniszterelnök Facebook-oldalán. Kedden visszaállíthatják a pedagógusok sztrájkjogát.
Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Költekezni kellene, de nem akárhogyan – itt az új költségvetési csapda az Európai Unióban

Az energiaárak újabb megugrása stagflációs csapdába szorítja az eurózónát: az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 2026-ra már egy százalék alatti növekedést vár, miközben az infláció 3 százalékra gyorsulhat. Idén még enyhe költségvetési élénkítés rajzolódik ki a növekvő védelmi kiadásokból és az energiatámogatásokból, mivel azokat részben ellensúlyozza az uniós helyreállítási alap (RRF) utolsó pénzeinek felhasználása. De 2027-ben az RRF kifutása és a fiskális szabályok visszatérése akár a GDP 0,5 százalékának megfelelő megszorítást hozhat. Az Európai Bizottság elemzői figyelmeztetnek, hogy az általános árkompenzáció költséges és inflációgerjesztő, ezért a támogatásoknak célzottnak, ideiglenesnek és kivezethetőnek kell lenniük. Magyarországot különösen súlyosan érinti a helyzet, mivel a magas költségvetési hiány, az uniós SAFE-hitelből való kiszorulás és az eurózóna lassulása egyszerre szűkíti a mozgásteret.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×