INFORÁDIÓ
2021. szeptember 16. csütörtök
Edit

alvás

tavasz

óraátállítás

Itt van a nagy, közös ellenség hadüzenete: a tavaszi óraátállítás

Itt van a nagy, közös ellenség hadüzenete: a tavaszi óraátállítás

Infostart

Nincs menekvés, vasárnap reggel eljön az igazság erőszakos pillanata, kárpótlásként vacsoráig világos lesz odakint. Spórolunk is vele keveset, de azért kellemetlen kárai vannak tényleg.

Akár tetszik, akár nem, eljött az óraátállítás napja, szombatról vasárnapra egy órával kevesebbet lehet aludni, virágvasárnap már nem lesz reggel 6-kor világos, cserébe este 7-ig igen, szombaton lefekvéskor a maguktól nem átálló időmérőket egy órával későbbre kell állítani.

Annak ellenére van ez így, hogy az Európai Unió 2019-ben eldöntötte, hogy legkésőbb idén kiszállnak a tagállamok az előre-visszaállítás körhintájából és a tagállamok európai képviselőinek egyeztetésére bízta, hogy ne legyen összevisszaság a kiválasztott időzónából; talán a brexit miatti teendők, majd a koronavírus-válság miatt is a sokadik helyre szorult ennek a vállalásnak a teljesítése, mindenesetre csütörtökön hivatalosan is lekerült a napirendről, hogy idén a téli vagy a nyári időszámítás marad-e - ahol marad.

Az biztos, hogy amikor a XVIII. század végén kitalálták, a XX. század elején pedig be is vezették az óraátállítás intézményét, még

mindent elsöprő jelentőségűnek gondolták

a nemzeti döntéshozók - az amerikaiakkal az élen - a nyári több fény kihasználását a mindennapi (gazdasági) életben, de az elmúlt évtizedekben a tudomány arra jutott, hogy az évente kétszer, akár hetekig is jelentkező, káros élettani hatások nem biztos, hogy megérik azt a fejenként pár száz forintot, amit az emberek az egyéni és nagy, közös villanyszámlán megspórolnak - más olvasatban: évente megspórolja az ország egy Eger méretű város villanyszámláját -, és számokban mérhetően bebizonyosodott az is, hogy az emberi figyelmetlenség, ami az átállítás számlájára írható, milyen többlettragédiákhoz vezethet.

Az óraátállítás nem túlságosan egyszerű történetéről ismert, a Föld országainak jelenleg is alig több mint felében alkalmazzák, és ők is - beleértve Magyarországot - olykor ki-kitáncoltak belőle korábban, mígnem hazánk sorsát meg nem pecsételte ezügyben az uniós csatlakozás;

az új évezredben közös hatáskörbe került az erről való döntés.

2019-ben dőlt el tehát, hogy az öreg kontinens közösen elengedi az állítgatást - most már tényleg nem tudni, mikor -, de hogy Magyarországon az eredeti téli vagy inkább a nyári időszámítás mellé áll, az egyelőre teljesen bizonytalan: a döntéshozók megnyilatkozásaiból úgy tűnik, hogy inkább

a nyári mellett foglalhatunk állást,

míg például Szlovákia inkább hajlana a téli megtartása felé, így ha például Románia a télit tartaná meg, keleti szomszédunkkal kerülnénk egy időzónába - megjegyzés: ha Románia a nyárit választja, Magyarország - számos tudósra hallgatva - inkább a télit, elméletileg lehetséges, hogy a keleti szomszéddal két óra időeltolódás is létrejön. Elméletileg.

A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter azt mondta, azért Budapest inkább konszenzuskereső a kérdésben.

Tippek, trükkök

Amíg megszilárdul a még meg sem hozott döntés, marad közös európai problémánk, az alvászavar.

Hogy ennek hatásait csökkentsük, ajánlások szerint a szabadban végzett reggeli sporttevékenység nagyban segíti a gyors átállást (szerotonin termelődik az agyban), ahogy a reggeli erős fény használata otthon, ami meggyorsítja a belső óra fényhez való alkalmazkodását. Az óraátállítást követő 10 napig pedig legyünk különösen óvatosak a közlekedésben, kerüljük a komoly koncentrációt igénylő, halasztható tevékenységeket.

A gyerekeket is megviseli az átállítás. Ideális esetben egy hónappal az óraátállítás előtt el kellene kezdeni a gyerekek felkészítését a változásra. A kicsik idegrendszere ugyanis még nehezebben tűri, ha felborul a belső ritmusuk. Az InfoRádió által megkérdezett gyermekpszichológus szerint főleg most, az online oktatás idején az iskolakezdés időpontját is rugalmasabban lehetne kezelni. Gyarmati Éva javaslata szerint az átállás után negyed, fél, majd háromnegyed órával kezdődjön előbb a következő tanítási nap, mert nem mindegy, hogy milyen agyat használnak tanulásra a legkisebbek.

BKK-figyelmeztetés, MÁV-infó

Az óraállítás miatt hajnalban a legtöbb éjszakai járat közlekedése nem változik, a 2 óra előtti és a 3 óra után indulásokat kell figyelni a menetrendben. Ebben az időszakban, várhatóan hajnali 2 és 4 óra között a BKK FUTÁR utazástervező nem működik majd.

A MÁV és a Volánbusz közlései részletesen ITT olvashatók.

Nyitókép: Forrás: Pexels.com
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018