Infostart.hu
eur:
355.81
usd:
306.03
bux:
130916.32
2026. május 26. kedd Evelin, Fülöp
Nyitókép: Pixabay

Egy órával kevesebb alvás? Adunk néhány túlélési tippet!

Szombatról vasárnapra kevesebbet alhatunk, ami a következő egy-két hétben megterhelő is lehetne, ha nem lennének trükkös megoldások az óraátállítás káros hatásainak ellensúlyozására.

A különleges nevű Magyar Alvásszövetség minden évben elmondja kétszer, milyen kellemetlenséget okozhat az ember bioritmusában – alvásról lévén szó: cirkadián ritmusában – a téli, valamint a most hétvégén esedékes nyári időszámítás kezdetekor kötelező óraátállítás. Ismert, szombaton lefekvéskor egy órával későbbre kell állítani az órákat, emiatt hétfőre virradóra is még 40 perccel kevesebbet alszik az ember.

Hogy a nyári időszámítás kapcsán

mennyire nem csak arról van szó, hogy "egy órával kevesebbet alhatunk" virágvasárnapra virradóra,

az alábbi, az előnyöket és hátrányokat felvonultató összeállításunkból is érzékelhető.

Előnyök, érvek

  • a dolgozó/tanuló ember munkája végeztével még világosban eltölthet néhány szabad órát
  • világosban szívesebben sportol az ember, ennek jótékony hatása van az egészségre
  • több órát vagyunk fényben, több D-vitamint veszünk fel, erősödik az immunrendszer
  • jobb az ember hangulata világosban, mint sötétben
  • csökken a közúti balesetek száma, jobbak a látási viszonyok
  • kisebb az áramfogyasztás (évente és fejenként mintegy 500 forinttal, csecsemőtől aggastyánig)
  • a turizmusból származó bevétel nő

Hátrányok, ellenérvek

  • a negatív élettani hatásokhoz, a közérzet romlásának mértékéhez nem mérhető a gazdasági haszon, amely miatt az óraátállítást bevezeték
  • az általa okozott alvászavarok akár 1-2 hetet is tönkrevághatnak az embereknél, csökken a koncentrációképesség és kibillenhet a szív ritmusa is, ingerültség jelentkezhet, étvágytalanság is, ennél fogva emésztési problémák
  • az átállítás időszakában a közúti balesetek száma 2 százalékkal nő
  • kényelmetlen az órákat állítani - vagy arra figyelni, hogy kell-e őket állítani az automatikus átállás miatt
  • a közlekedési eszközök menetrendje erre az éjszakára részben borul
  • a szezonális depresszióban szenvedők komolyabban megsínylik ezt az időszakot, hisz reggel sötétebben kell kelniük
  • az iskolások álmosabban ülnek padba - otthoni munkarend mellett a gép elé -, ha viszont később kapcsolódnak be az oktatásba, az előreállítás miatt elveszítenek egy órát
  • az állatok fejési idejének megváltoztatása hátrányosan érinti a tejhozamot, 10 százalékos veszteség is lehet

Arról, hogy vajon a téli vagy a nyári időszámítás a jobb az embernek, nagy a vita, és sokban függ attól is, ki, hogyan él. Van, aki alapvetően bagolytípus, tehát szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a kora reggel nem 7-8 órakor kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári időszakra – fejtegette az InfoRádiónak az alvásszövetség elnöke, G. Németh György, aki úgy véli, miután előbb-utóbb a kormányoknak dönteniük kell, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett teszik le a voksukat a tudomány és az emberek véleményének figyelembe vételével.

Megúszási technikák

Ajánlások szerint a szabadban végzett reggeli sporttevékenység nagyban segíti a gyors átállást (szerotonin termelődik az agyban), nemkülönben a reggeli erős fény használata otthon, ami meggyorsítja a belső óra fényhez való alkalmazkodását. Az óraátállítást követő 10 napig pedig legyünk különösen óvatosak a közlekedésben, kerüljük a komoly koncentrációt igénylő, halasztható tevékenységeket!

Címlapról ajánljuk
Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

Koren Balázs: a sok negatív mellett két nagyon jó hatása is van a fiatalokra az AI-nak

A mesterséges intelligencia használatához szükséges egy alapvető tárgyi tudás és ismeret – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Koren Balázs, a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium matematikatanára, a Yettel ProSuli program szakmai vezetője. Arról is beszélt, hogy a szövegértés a XXI. század legnagyobb kihívása. Az olló abban is nyílik a társadalomban, hogy az új technológiát mennyire képes a diák vagy a felnőtt használni.

Megszavazták: a jegybanki vagyonvesztés és a privatizáció ügyében is feláll a bizottság, kiderültek a részletek

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket, valamint a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról döntöttek a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.
inforadio
ARÉNA
2026.05.27. szerda, 18:00
Csicsmann László
Közel-Kelet szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×