eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
München, 2011. október 27.A világ legkisebb ébresztőóráit gyártó Carlton egyik alkalmazottja minivekkerekkel takarja el szemét a dél-németországi Münchenben 2011. október 27-én, hogy az óraátállítás napjának közeledésére figyelmeztessen. Európa országai a hónap utolsó vasárnapjára, az október 30-ra virradó éjszaka térnek vissza a téli időszámításhoz. (MTI/EPA/Andreas Gebert)
Nyitókép: Andreas Gebert

Aligha dől el idén az óraátállítás kérdése

2021 a határidő, de úgy tűnik, a koronavírus-járvány mellett nem jutott most figyelem a téli és nyári időszámítás közötti választásra.

A jelek arra mutatnak, hogy hiába volt az idei év a határidő, az unió 2021-ben nem fogja eltörölni az évi kétszeri óraátállítást, egyelőre marad téli és a nyári időszámítás. Ha Magyarországon múlna, a nyárit tennénk véglegessé – írja a 24.hu.

Az óraátállításból korábban gazdasági előny származott, ma viszont már csak megterheli az emberi szervezetet és fölösleges bonyodalmat okoz. Ezt felismerte a politika is, az Európai Parlament 2019 tavaszán megszavazta az óraátállítás uniós szintű eltörlését.

A tervek szerint az egyes tagállamok maguk dönthetnek arról, hogy a téli vagy a nyári időt véglegesítik, de a képviselők egymás közötti egyeztetésre kérték az országokat és az Európai Bizottságot, hogy az egységes piac működését ne forgassák fel az esetlegesen eltérő döntések.

Az idei év a határidő, eszerint a nyári időt választók március 28-án állítanák át utoljára az órát, a télire váltók pedig vagy nem is nyúlnak már a mutatókhoz, vagy ha most ők is előre tekerik egy órával, akkor az ősszel vissza,

és ennyi. Viszont egyelőre nem érkeznek arról hírek, hogy ki mire készül, úgy tűnik, a koronavírus-járvány miatt ez a kérdés most háttérbe szorul.

Magyarországon annyi bizonyos, hogy március 28-án, vasárnap hajnali 2 órakor 3 órára állítjuk át az órákat, ezzel kezdetét veszi a nyári időszámítás, egy órával tovább lesz világos.

A 24.hu-nak az Innovációs és Technológiai Minisztérium segítségével arra jutott, hogy egyelőre az Európai Bizottságnál pattog a labda. Magyarország egyértelműen úgy gondolja, hogy ha nem tartjuk fenn a jelenlegi szabályokat, akkor a nyári időszámítás a jobb. Október 31-én még bárki szabadon visszatérhet a téli időhöz.

Ujhelyi István, MSZP-s európai képviselő irodája arról tájékoztatta a lapot, hogy az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is ludas az időhúzásban: úgy fest, a tagállamok bedobták a gyeplőt, egymásra és a bizottságra várnak.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×