Vasárnap elkezdődik a téli időszámítás, tehát az órákat hajnali háromkor kettőre kell visszaállítani – igaz, az eszközök jelentős része ezt a feladatot már magától elvégzi. Elsőre ugyan sokan örülnek az egyórányi pluszpihenőnek, valójában az átállás nem tesz jót az emberi szervezetnek, és mára az energiatakarékossági érvek is megkérdőjelezhetők.

Az Equilor elemzője a Világgazdaságnak arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évtizedekben az elektromos berendezések széles körű elterjedésével, illetve az energiatakarékos fogyasztók megjelenésével jelentősen megváltoztak a lakossági és vállalati villamosenergia-fogyasztási szokások, ezek egyre kisebb részét teszi ki a világítás.

Ennek nyomán

az óraátállításokhoz kötődő energiamegtakarítás is csökkent, a negatív élettani hatások mellett ez az egyik legfontosabb érv az óraátállítás eltörlése mellett.

A tudományos álláspont alapján az eredeti, jelenleg télinek mondott időszámítás mellett érvelt a Magyar Alvásszövetség elnöke, a Budapesti Alvásközpont igazgatója is. Az óraátállítás idejétmúlt, ma már gazdaságilag sem fontos, kellemetlen procedúra, amelyet sokkal nehézkesebb kivezetni az életünkből, mint amilyen bevezetni volt – szögezte le. Az egészségügyi tapasztalatok szerint

inkább a tavaszi óraátállítás viseli meg jobban az emberi szervezetet.

Az óraátállítástól valószínűleg még évekig nem szabadulunk: bár az Európai Parlament 2019-ben döntött a törléséről, a tagállamoknak két év sem volt elég ahhoz, hogy válasszanak a téli és a nyári időszámítás közül.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban az InfoRádió érdeklődésére úgy fogalmazott: „Magyarország nyitott arra, hogy ha a többség úgy gondolja és konszenzus van ebben, az óraátállítást töröljük, de egyedül ezt Magyarország nem tudja megtenni”.