G. Németh György szerint az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt, a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes. Érdekességként jegyezte meg, hogy például a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán mintegy 40 perccel alszunk kevesebbet, ami idővel is csupán 19 percre csökken, tehát az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Ha valamilyen mesterséges mód megbontjuk az évmilliók során kialakult biológiai ritmusunk, alvás esetében a cirkadián ritmusunk – a nappalok és éjszakák, illetve a világos és sötét változásait –, azt igenis megérzi a szervezetünk, tette hozzá.
Arról, hogy vajon a téli vagy a nyári időszámítás a jobb az embernek, nagy a vita, és sokban függ attól is, ki, hogyan él. Van, aki alapvetően bagolytípus, tehát szeret később lefeküdni, következésképp tovább aludni, és van, akinek a kora reggel nem 7-8 órakor kezdődik. A nyári időszámítás mellett szólhat az is, hogy az emberek vágynak a melegre, a tavaszi, nyári időszakra – fejtegette az alvásszövetség elnöke, és úgy véli, miután előbb-utóbb a kormányoknak dönteniük kell, hogy a nyári vagy a téli időszámítás mellett teszik le a voksukat, bár nagyon fontos lenne, hogy az emberek véleményét meghallgassák, de a tudomány álláspontját sem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, amely a télit tartja a megfelelőnek.
„Az alváskutatási tapasztalatok, a baleseti statisztikák és sok minden más ugyanis arra figyelmeztet, hogy az eredeti időzónák megfelelő visszaállítása lenne az észszerű – egészségügyi szempontból is.”
G. Németh György azt is megjegyezte, ha egyszer végleges döntés születik, naivitás lenne azt gondolni, hogy „az egyszerű halandó” ember véleménye sokat fog számítani, hiszen a kérdéskör komoly gazdasági és társadalmi összehangolást igényel. Így nem fordulhat elő, hogy például szomszédos országban különböző időszámítás legyenek.
