Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Fővárosi Állat- és Növénykert barnamedvéje (Ursus arctos) a hagyományos medveárnyék-észlelés napján, 2020. február 2-án. Balu, a tizenkét esztendős barnamedve végül meglátta az árnyékát, ez a néphagyomány szerint azt jelenti, hogy a tél még sokáig fog tartani.
Nyitókép: MTI/Mónus Márton

Visszajár a medve az Őzugró utcába

A vasárnap hajnali észlelés után hétfőn, a kora reggeli órákban is látták a Miskolcra bekóborló medvét a lyukóvölgyi térségben – közölte az önkormányzat sajtóosztálya.

Tájékoztatásuk szerint az önkormányzati rendészet munkatársai három polgárőrszervezettel vasárnap estig, majd hétfő hajnalban ismét járőröztek a térségben, ám idáig nem akadtak az állat nyomára, miközben két ember újra látta.

Hétfőn, a hajnali órákban az Őzugró utca egy elhagyott telkén látták a medvét, majd később a Nagycsászár dűlő egyik telektulajdonosát gyümölcsszedés zavarta meg az állat. A tulajdonos – elmondása szerint –

alig tudott az autójába beugrani, hogy értesítse a rendőrséget.

A rendészet mezőőrei továbbra is járják majd a lyukói területeket, és lovas polgárőrök is érkeznek Miskolcra.

A önkormányzat közleménye szerint egyértelmű, hogy a medve Lyukóvölgy területén kóborol, így kérik az ott élőket, hogy ha látják, ne próbálják megközelíteni.

Amennyiben medvét észlelnek vagy medvenyomokat látnak, jelezzék azt a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek a +36 30 861-3808-as ügyeleti telefonszámon.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×