Infostart.hu
eur:
387.53
usd:
329.25
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Nyalák érkeztek az Állatkertbe

Három nyala érkezett a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, amely Magyarországon egyedüliként mutatja be ezt a "pompás külsejű" afrikai antilopfajt - közölte az állatkert.

A két fiatal nőstény, a másfél éves Nina és az egyéves Amira a berlini állatkertből, a három és fél éves hím, Kya - amelyet a gondozók Apócának becéznek - pedig a skóciai Edinburghból érkezett.

Az állatok már korábban megjöttek, de eddig karanténozni kellett őket, ezért a nagyközönség csak mostantól láthatja őket. A gondozók jelenleg épp azzal vannak elfoglalva, hogy a kifutóra is kiszoktassák őket, de a három nyala most még tart kissé a számukra ismeretlen tereptől.

A nyalák (Tragelaphus angasii) Afrika déli felében őshonosak. Bár a kipusztulásuktól jelenleg nem kell tartani, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) 1996 óta az egész kontinensre kiterjedő törzskönyvet vezet az állatkerti népességről. Ebből kiderül, hogy a több mint félezer európai állatkert közül csupán harmincban láthatnak a látogatók ilyen állatokat, Magyarországon egyedül a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

A közlemény szerint a faj legfőbb különlegessége a szexuális dimorfizmus, vagyis az ivari kétalakúság. Amíg a nőstények 55-70 kilósak, a hímek akár 125 kilósra is megnőhetnek. Csak a hímeknek van szarvuk, ezek hossza szélsőséges esetben a 83 cm-t is elérheti. Egészen más a színük is: a nőstények világos vörösesbarnák, a hímek pedig sötét gesztenyebarnák, ráadásul a hímek fejlett sörényszőröket viselnek a marjukon, a nyakukon és a hasuk alatt.

A nyala tápláléka főleg levelekből, gyümölcsökből, virágokból és rügyekből áll, az állatkertben a lucerna és a széna mellett szívesen eszik például ringlószilvát, barackot, banánt, almát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

Szemléletváltás nélkül nem megy: a mezőgazdaság a klímaváltozás nagy vesztese

A 2021 és 2024 közötti négy évből háromban hazánk területének 70 százalékát aszály sújtotta. Egy uniós jelentés szerint Magyarországon 2022-ben a biogazdálkodás mindössze a termőterületek 6,3 százalékán volt jellemző, miközben az EU 2030-ra 25 százalékos célt tűzött ki. Koczóh Levente András, a Green Policy Center senior klímapolitikai szakértője vázolta, milyen változtatásokra lenne itthon szükség.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×