Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila
Életének 93. évében, február 5-én éjjel elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet mûvésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoramûvész, karmester, a Szent István Rend birtokosa a Magyar Mûvészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. A felvétel 2020. november 24-én készült Budapesten.
Nyitókép: Cseke Csilla

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

A zenetörténész Batta András nagyon szomorúan fogadta Vásáry Tamás eltávozásának a hírét, mert jóban is voltak, és mindig is csodálta.

„Amikor rektora voltam a Zeneakadémiának, nagyon sokat találkoztunk. Elképesztő muzsikus, zseni volt. A szónak nemcsak a zenei értelmében, de valamiféle különleges agyberendezése volt, például ő úgy gyakorolt, legalábbis a technikai dolgokat, hogy az nem elégítette ki, hogy egy dolgot csinál, hanem mindig volt mellette valaki, aki felolvasott neki” – osztotta meg gondolatait; Vásáry Tamás olykor regényre vagy novellára skálázott.

Rámutatott: óriási az életműve.

„Azt hiszem, 7 éves korában adta az első nyilvános koncertjét. (…) Csodagyerek volt, és azóta szinte az utolsó napig a pódiumon élt” – utalt Batta András arra, hogy az 50-es évek második felében nyert először nemzetközi versenyt, aztán kint is maradt Nyugat-Európában, Londonban telepedett le, de egyike volt az elsőknek, akik visszajártak; a 60-as években Németországban készültek a lemezei, híres Chopin-játékos volt, világszerte csodálták az interpretációit.

A 70-es évek elejétől gyakran jött vissza Budapestre, és elkezdett vezényelni a Liszt Ferenc Kamarazenekar élén, amelyet Rolla János vezetett koncertmesterként; ez volt az első együttes, amelyen Vásáry Tamás megpróbálta a vezénylésnek a csínját-bínját megtanulni, ami aztán olyan jól sikerült neki, hogy később nagy szimfonikus zenekarokat is vezényelt, és a Magyar Rádió zenekarának hosszú ideig a karmestere is volt.

Batta András még azt is elmondta róla, hogy Vásáry Tamás közvetítette is a zenét, nem is csak a hangokon keresztül, hanem nagyszerűen és szórakoztatóan beszélt is róla.

„Volt egy sorozata A zenén túl címmel, annyira erős volt a kisugárzása, hogy éjfélig hallgatták az emberek” – húzta alá.

Foglalkozott fiatalok esélyhez juttatásával is – még úgy is, hogy hivatalosan a Zeneakadémián nem tanított –, létrehozta a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart is.

„Ő egy guru jellegű ember volt, akihez szívesen mentek az emberek, nagyon közvetlen volt, a tegeződős fajta, a fiatalokkal is tegeződött, nyitott volt. Ő is kapott a maga életében egy nagyon nagy segítséget, egy nagy mentort Kodály Zoltán személyében, aki amikor kitelepítették a családjával, zongorát vásárolt Vásáry Tamásnak. Vásáry egész életén át nemcsak, hogy hálás volt Kodálynak, hanem a Kodály-kultusz éltetésében alapvető fontosságú szerepet játszott” – mondta még Vásáry Tamásról Batta András.

A távozott zenei nagyságnak jól dokumentált életműve van, rengeteg felvétel őrzi az emlékét, ő maga írta élete krónikáját.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×