Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Pénzbüntetésre ítélték a Google-t Franciaországban könyvek digitalizálása miatt

Napi 10 ezer euró, azaz 2,7 millió forintnyi kártérítés megfizetésére kötelezte a Google-t egy párizsi bíróság mindaddig, amíg az informatikai óriásvállalat le nem veszi keresőszolgálatának kínálatából az engedély nélkül digitalizált francia irodalmi műveket.

A Google továbbá 300 ezer euró kártérítést köteles fizetni a francia La Martiniere kiadónak, amely a francia könyvkiadókat képviselve perelte be a kaliforniai központú vállalatot. Alexandra Neli, a Google ügyvédje kijelentette, hogy fellebbezni fognak a döntés ellen.

Számos európai és amerikai kiadó tiltakozott a Google azon terve ellen, hogy digitalizál és a világhálón elérhetővé tesz több millió könyvet.

A mostani ítéletet a kiadók örömmel fogadták. "Ez is azt mutatja, hogy a Google nem a világ ura és nem tehet meg mindent kénye kedvére" - mondta Serge Eyrolles, a francia lapkiadók szövetségének elnöke.

A Google eddig 100 ezer francia könyvet vitt fel adatbázisába, ezeknek 80 százaléka szerzői jogvédelem alatt áll - hangsúlyozta Eyrolles.

A francia lapkiadók továbbra is részt vennének a Google digitalizálási munkájában, ha az amerikai vállalat tiszteletben tartja a szerzői jogokat - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×