Infostart.hu
eur:
363.99
usd:
330.72
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Argentin játékosok a Falkland-szigetek argentinok jelentésû felirattal ellátott transzparenst mutatnak, miután 2-1-re gyõztek a 2026-os labdarúgó-világbajnokság elõdöntõjének Anglia-Argentína mérkõzésén az atlantai Mercedes-Benz Stadionban 2026. július 15-én.
Nyitókép: Will Oliver

Súlyos konfliktus a háborús sziget körül, Nagy-Britannia keményen reagált

Olajügyek vannak a háttérben: Argentína és Nagy-Britannia is kifejezte, hogy igényt tart a Falkland-szigetekre, amiért négy évtizeddel ezelőtt még háborút is vívtak egymással.

Megerősítette helyi idő szerint csütörtökön Javier Milei argentin elnök, hogy országa továbbra is igényt tart az Egyesült Királysághoz tartozó Falkland-szigetekre.

„Azt akarom, hogy mindenki számára világos legyen: a Falkland-szigetek történelmileg és jogilag Argentínához tartoznak” – szögezte le televíziós beszédében az elnök.

„Erről nem lehet vita. A szigetek Argentína részei”

– tette hozzá. Az elnök szerint a szigeten élő „földbitorlóknak” nem lehet önrendelkezési joguk, és érvénytelen bármilyen hivatkozás erre az önrendelkezési jogra.

Az elnök egyúttal bejelentette, hogy rendeletet ír alá, amellyel szankciókkal sújt minden vállalatot, amely olajkitermelésbe kezd a szigeteknél. Közölte azt is, hogy világos és fenyegető veszélyt jelent az ország számára a Sea Lion olajmező, ahol egy brit és egy izraeli cég 2028-ban tervezi megkezdeni a kitermelést.

„Ha nem lépünk gyorsan, hónapokon belül készen fognak állni arra, hogy hozzáférjenek a tenger alatt meghúzódó olajhoz, amire még nem volt példa” – mondta Milei, hozzátéve, hogy az olajbányászatot a szigetektől 220 kilométerre északra fekvő térségben az argentin erőforrások illegális kitermelésének tekinti.

Az elnök egyben bejelentette haditengerészeti támaszpont létrehozását a Tűzföldön, mely szerint „döntő fontosságú lesz Argentína geopolitikai kisugárzása szempontjából”.

Wes Streeting brit védelmi miniszter pénteken az X-en azt írta, hogy Milei kijelentései sokkal többet árulnak el az argentin belpolitikáról, mint a Falkland-szigetekről.

„Falkland azért brit, mert az ott élők britek akarnak lenni. Elkötelezettségünk a Falkland-szigetek mellett abszolút és megingathatatlan”

– szögezte le rövid üzenetében a miniszter.

A brit fennhatóság alatt álló szigetcsoportot Argentína 1982-ben megszállta, amire az Egyesült Királyság katonai erővel válaszolt.

A 74 napon át tartó háború argentin vereséggel zárult, és a szigetek visszakerültek brit ellenőrzés alá. A harcokban 649 argentin és 255 brit katona esett el, és meghalt a szigetek 3 lakója is.

A konfliktusban az Egyesült Államok támogatta a briteket. Donald Trump amerikai elnök viszont az előző héten arra utalt, hogy mivel az Egyesült Királyság nem avatkozott be katonailag a Hormuzi-szorosnál, az Egyesült Államok is távolmaradhat egy újabb esetleges konfliktus esetén a Falkland-szigeteknél.

Az Egyesült Királyság álláspontja szerint a sziget hovatartozásáról az ott élőknek kell dönteniük.

2013-ban népszavazást tartottak a kérdésben a Falkland-szigeteken, amelyen a választók 99,8 százaléka arra szavazott, hogy a sziget maradjon brit tengeren túli terület.

Mindössze három ember szavazott arra, hogy a szigetek csatlakozzanak Argentínához.

Nyitóképünkön: a téma még az idei nyári foci-vb-n is előkerült, amikor argentin játékosok a Falkland- (spanyol nevén: Malvinas-)szigetek argentinok jelentésű felirattal ellátott transzparenst mutattak, miután 2-1-re győztek a világbajnokság elődöntőjének Anglia–Argentína mérkőzésén az atlantai Mercedes-Benz Stadionban 2026. július 15-én.

Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Olyan vagyon halmozódott fel a NER-közeli elitnél, amilyenre még alig volt példa Magyarországon

Több mint hatvan, a HVG által a NER-hez sorolt vállalkozás került be a 2025-ös rangsorba, amely az 500 legnyereségesebb magyarországi céget sorolja fel, az árbevételi toplistán viszont csak 37 ilyen társaság szerepel. A lap által részletesen vizsgált 49 cég adózott nyeresége egy év alatt 13 százalékkal, 733 milliárd forintra nőtt, tulajdonosaik pedig mintegy 125 milliárd forint osztalékot kaptak. A legtöbb listázott vállalkozás Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozik, a vállalkozóra jutó osztalék az autópálya-koncessziós cégek nélkül is meghaladta a 40 milliárd forintot. Kiemelkedő profitot ért el a Szíjj László tulajdonában lévő Duna Aszfalt és a Mészáros M1 Útépítő is, miközben a 49 cég eredménytartaléka már mintegy 1200 milliárd forintra emelkedett.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×