Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.89
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia
Nyitókép: Pixabay

Tényleg kitolhatják 69 évre a nyugdíjkorhatárt?

Újra terjed a szóbeszéd, hogy először hatvanhét, majd hatvankilenc évre tolnák ki a nyugdíjkorhatárt hazánkban. Mennyi azonban ebből az igazság, kell-e arra számítanunk, hogy lassan tényleg életünk végéig dolgoznunk kell?

Aki mostanában rákeres a nyugdíjkorhatárra, könnyen azt hiheti, hogy már meg is született a döntés: Magyarországon hamarosan 67 éves korig kell dolgozni, később pedig akár 69 éves korig, ez azonban nem igaz – írja az nlc.hu.

A Magyar Államkincstár weboldala 2026 szeptemberében is azt írja, hogy 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára 65 év. Teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges, legalább 15 év szolgálati idővel pedig résznyugdíj állapítható meg.

Az 1952 előtt születettek esetén még 62 év volt a küszöb, aztán ez fokozatosan emelkedett: az 1952-ben születetteknél 62 év és 183 napra, az 1953-asoknál 63 évre, az 1954-eseknél 63 év és 183 napra, az 1955-ösöknél 64 évre, az 1956-osoknál pedig 64 év és 183 napra.

Jelenleg azonban nincs olyan jogszabály, ami automatikusan tovább emelné az 1957 után születettek nyugdíjkorhatárát.

Ezt megerősíti egy 2024-es OECD-felmérés is, ami Magyarország esetén 65 éves korral számol. Ám itt váik érdekessé a történet, ugyanis a Strengthening the Hungarian Pension System, vagyis A magyar nyugdíjrendszer megerősítése című jelentést a magyar kormány kérésére készítette el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

Az OECD különböző lehetséges megoldásokat vizsgált meg arra, hogyan lehetne hosszú távon fenntarthatóbbá tenni a magyar nyugdíjrendszert. Maga a jelentés olyan szakpolitikai lehetőségeket mutat be, amelyeket a döntéshozók megfontolhatnak. Ezek egyike volt a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése.

A szervezet által megvizsgált egyik forgatókönyv szerint a 65 éves korban várható élettartam minden egyéves növekedésének kétharmadát kellene hozzáadni a nyugdíjkorhatárhoz. Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy ha a 65 évesek várható hátralévő élettartama egy évvel nő, akkor a nyugdíjkorhatár nyolc hónappal emelkedne.

Az OECD úgy számolt, hogy ha ezt a mechanizmust 2025-től alkalmazni kezdenék, a jelenlegi 65 éves korhatár 2045-re körülbelül 67 évre, 2070-re pedig 69 évre emelkedne.

Azonban a szervezet az említett fejezetet egyértelműen „Policy Option 1”, azaz 1. szakpolitikai lehetőség néven tárgyalja, és a számítás egy modellezett forgatókönyv, nem pedig magyar jogszabály. Ráadásul maga a tanulmány is leszögezi, hogy Magyarországon jelenleg nincs folyamatban további nyugdíjkorhatár-emelés.

Mindezek hátterében az elöregedő társadalom áll. A magyar állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszer, tehát leegyszerűsítve az aktív állomány befizetéseiből finanszírozza a jelenlegi nyugdíjakat.

A KSH népesség-előrejelzésének közepes változata szerint az időskori eltartottsági ráta 2070-re 61,2 százalékra nőhet. Ez azt jelenti, hogy ezer 15-64 éves emberre 612 legalább 65 éves jutna. 2021-ben ugyanez az arány 312 volt ezer aktív korúra. Ez viszont nem jelenti szükségszerűen azt, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt.

A rendszer egyensúlyát a foglalkoztatás, a keresetek, a termelékenység, a járulékok, a költségvetési támogatások és számos más tényező is befolyásolja.

Az OECD egyébként azt is megjegyzi, bár Magyarországon nőtt a 65 éves korban várható egészséges élettartam, különösen a magyar férfiak várható élettartama továbbra is alacsony sok más OECD-országéhoz képest. Emiatt a magyarok eleve kevesebb nyugdíjas évre számíthatnak, mint sok más európai ország lakói. Az OECD ezért maga is azt írja, hogy egy esetleges korhatárváltozásnál különböző szempontok között kellene megtalálni az egyensúlyt.

Címlapról ajánljuk
Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.

Zacher Gábor: a férfiak rosszabbul állnak az absztinencia megtartásában

A franciák mennyiség szempontjából ugyanannyit isznak, mint mi. Viszont ott az átlagéletkor magasabb, az alkohollal kapcsolatos megbetegedések száma jóval kisebb. Ennek hátteréről, a magyar férfi és női alkoholizmus milyenségéről, az absztinencia megtartásának nemek közti különbségeiről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Zacher Gábor toxikológus, sürgősségi orvos.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Megindult az eljárás a beépített informátor ellen: az Egyesült Államok szigorúan védett technológiáját juttathatták ki

Megindult az eljárás a beépített informátor ellen: az Egyesült Államok szigorúan védett technológiáját juttathatták ki

Új részleteket hozott nyilvánosságra az amerikai Kereskedelmi Minisztérium és az Igazságügyi Minisztérium az Nvidia ázsiai és csendes-óceáni térségbeli partnere, a szingapúri székhelyű Megaspeed felhőszolgáltató ellen folyó vizsgálatról. A hétfőn kiadott közös közlemény szerint a hatóságok már két évvel ezelőtt elindították a nyomozást az exportkorlátozások lehetséges megsértése miatt. Az ügy azután került a figyelem középpontjába, hogy sajtóértesülések szerint az Nvidia tavaly novemberben lemondott vezérigazgatója, Jensen Huang viszonyt folytatott a Megaspeed egykori felsővezetőjével, a kínai kémkedéssel gyanúsított Alice Huanggal.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×