Aki mostanában rákeres a nyugdíjkorhatárra, könnyen azt hiheti, hogy már meg is született a döntés: Magyarországon hamarosan 67 éves korig kell dolgozni, később pedig akár 69 éves korig, ez azonban nem igaz – írja az nlc.hu.

A Magyar Államkincstár weboldala 2026 szeptemberében is azt írja, hogy 1957-ben vagy később születettek öregségi nyugdíjkorhatára 65 év. Teljes öregségi nyugdíjhoz főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges, legalább 15 év szolgálati idővel pedig résznyugdíj állapítható meg.

Az 1952 előtt születettek esetén még 62 év volt a küszöb, aztán ez fokozatosan emelkedett: az 1952-ben születetteknél 62 év és 183 napra, az 1953-asoknál 63 évre, az 1954-eseknél 63 év és 183 napra, az 1955-ösöknél 64 évre, az 1956-osoknál pedig 64 év és 183 napra.

Jelenleg azonban nincs olyan jogszabály, ami automatikusan tovább emelné az 1957 után születettek nyugdíjkorhatárát.

Ezt megerősíti egy 2024-es OECD-felmérés is, ami Magyarország esetén 65 éves korral számol. Ám itt váik érdekessé a történet, ugyanis a Strengthening the Hungarian Pension System, vagyis A magyar nyugdíjrendszer megerősítése című jelentést a magyar kormány kérésére készítette el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet.

Az OECD különböző lehetséges megoldásokat vizsgált meg arra, hogyan lehetne hosszú távon fenntarthatóbbá tenni a magyar nyugdíjrendszert. Maga a jelentés olyan szakpolitikai lehetőségeket mutat be, amelyeket a döntéshozók megfontolhatnak. Ezek egyike volt a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötése.

A szervezet által megvizsgált egyik forgatókönyv szerint a 65 éves korban várható élettartam minden egyéves növekedésének kétharmadát kellene hozzáadni a nyugdíjkorhatárhoz. Ez egyszerűbben azt jelenti, hogy ha a 65 évesek várható hátralévő élettartama egy évvel nő, akkor a nyugdíjkorhatár nyolc hónappal emelkedne.

Az OECD úgy számolt, hogy ha ezt a mechanizmust 2025-től alkalmazni kezdenék, a jelenlegi 65 éves korhatár 2045-re körülbelül 67 évre, 2070-re pedig 69 évre emelkedne.

Azonban a szervezet az említett fejezetet egyértelműen „Policy Option 1”, azaz 1. szakpolitikai lehetőség néven tárgyalja, és a számítás egy modellezett forgatókönyv, nem pedig magyar jogszabály. Ráadásul maga a tanulmány is leszögezi, hogy Magyarországon jelenleg nincs folyamatban további nyugdíjkorhatár-emelés.

Mindezek hátterében az elöregedő társadalom áll. A magyar állami nyugdíjrendszer felosztó-kirovó rendszer, tehát leegyszerűsítve az aktív állomány befizetéseiből finanszírozza a jelenlegi nyugdíjakat.

A KSH népesség-előrejelzésének közepes változata szerint az időskori eltartottsági ráta 2070-re 61,2 százalékra nőhet. Ez azt jelenti, hogy ezer 15-64 éves emberre 612 legalább 65 éves jutna. 2021-ben ugyanez az arány 312 volt ezer aktív korúra. Ez viszont nem jelenti szükségszerűen azt, hogy emelni kell a nyugdíjkorhatárt.

A rendszer egyensúlyát a foglalkoztatás, a keresetek, a termelékenység, a járulékok, a költségvetési támogatások és számos más tényező is befolyásolja.

Az OECD egyébként azt is megjegyzi, bár Magyarországon nőtt a 65 éves korban várható egészséges élettartam, különösen a magyar férfiak várható élettartama továbbra is alacsony sok más OECD-országéhoz képest. Emiatt a magyarok eleve kevesebb nyugdíjas évre számíthatnak, mint sok más európai ország lakói. Az OECD ezért maga is azt írja, hogy egy esetleges korhatárváltozásnál különböző szempontok között kellene megtalálni az egyensúlyt.