Infostart.hu
eur:
366.34
usd:
326.35
bux:
0
2026. október 7. szerda Amália
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, az Olasz Testvérek (FdI) elnöke az olasz közszolgálati televízió, a Rai Uno Porta a Porta című műsorában Rómában 2024. június 6-án. Olaszországban június 8-án és 9-én tartják az európai parlamenti választásokat.
Nyitókép: MTI/EPA-ANSA/Riccardo Antimiani

Hivatalosan is olaszországi rekordot döntött a Meloni-kormány

Egyetlen kormány sem volt még hatalomban olyan hosszú ideig a második világháború utáni olasz köztársaságban, mint a Giorgia Meloni vezette kabinet.

A Giorgia Meloni vezette jobbközép kormány 1413. hivatali napját tölti ki pénteken, és így a második világháború utáni olasz köztársaság történetének leghosszabb kormányává vált.

A Meloni vezette Olasz Testvérek (FdI), az Antonio Tajani irányította Hajrá Olaszország és a Matteo Salvini vezette Liga közös kormánya 2022. október 22-én tette le esküjét. Az FdI a déli Bari városában ünnepli meg a közel négyéves kormányzást, a pártgyűlésen Giorgia Meloni este tart beszédet.

Péntek reggeli közösségi bejegyzésében Giorgia Meloni hangoztatta, hogy kormánya stabilitása az általa vezetett egységes koalíció érdeme: „a stabilitás nem kérkedést szolgáló rekord, hanem olyan feltétel, amely lehetővé teszi, hogy a Nemzet tervezni, dönteni tudjon, megtartsa vállalásait, és tiszteletet vívjon ki magának”.

Az utóbbi nyolcvan év 68 olasz kormánya közül egy sem töltötte ki az ötéves ciklust.

Mostanáig a rekordot Silvio Berlusconi második kormánya tartotta, amely 2001 és 2005 között, 1412 napig volt hivatalban. Harmadik helyen a negyedik Berlusconi-kormány áll 1287 nappal, a negyedik leghosszabb kormány, 1983-tól 1986-ig, Bettino Craxié volt 1093 nappal.

A Meloni-kormány közel harmincoldalas kiadványban foglalta össze eddigi munkáját „Stabilabb kormány, erősebb Olaszország, 4 év elkötelezettség” címmel. A videóval kiegészített dokumentum szerint a kormány több mint 1,3 millió új munkahelyet teremtett, 5,7 százalékra csökkentette a munkanélküliséget, az állástalan fiatalok arányát történelmi minimumra, 18,4 százalékra szorította vissza.

A kormány adatai szerint 2026 első hat hónapjában nyolcvan százalékkal kevesebb illegális bevándorló érkezett a tavalyi év ugyanezen időszakához képest. Az összegzés hangsúlyt helyez a bűnözés elleni fellépésre, a közegészségügyi rendszer támogatásának növelésére, az energetikai intézkedésekre.

A jobboldali Il Giornale kiemelte, hogy Giorgia Meloni „diadalmenete” kormányátalakítás, többségváltás, belső politikai válság nélkül zajlott.

A balközép La Repubblica a Meloni-kormány eredményei között tartja számon az államháztartás rendezését, kiemelve, hogy a költségvetési hiányt az idén sikerült három százalék alá szorítani. Ezzel egy időben azonban Olaszország „felélte” a pandémia utáni gazdasági helyreállításra kapott 200 milliárd eurós csomagot – jegyezte meg az újság.

A La Repubblica hiányosságként tüntette fel az elmaradt egészségügyi és igazságügyi reformot, emlékeztetve, hogy az utóbbiról márciusban tartott népszavazást a kormány elbukta.

A legnagyobb olasz napilap, a Corriere della Sera kiemelte: azé a Melonié lett a leghosszabb kabinet, aki legelső miniszterelnöki beszédében underdognak, vagyis esélytelenebb, gyengébb félnek nevezte magát. A napilap úgy értesült,

Giorgia Meloni ma esti beszédében új biztonsági vagy gazdasági intézkedést jelenthet be, amellyel elindítja a választási kampányát.

A Corriere legfrissebb számítása szerint a kormányfő 2027. május második felében szeretné a következő választásokat tartani.

Az AP hírügynökség a Meloni-kormány erősségei közé helyezte az Olaszországnak adott politikai stabilitást, és Róma visszatérését a nemzetközi színtérre. Gyenge pontként tüntette fel a gazdaság erősödését szolgáló szerkezeti reformok elmaradását.

A SkyTG24 hírtelevízió pénteki felmérése azt mutatja, hogy a 2022-es választásokon 26,1 százalékkal teljesítő Olasz Testvérek továbbra is a legnagyobb pártnak számít, és támogatottsága jelenleg 26,5 százalék.

Címlapról ajánljuk

Nagyobb-e most az orosz fenyegetettség Magyarországon? Demkó Attila válaszol

Magyarország eddig nem volt terepe az orosz hibrid hadviselésnek, a magyar külpolitika változásával, ebben is történhet változás – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője.
Korlátozzuk a kukoricaimportot, az olcsóbb hús és takarmány viszont bejöhet – Interjú hamarosan

Korlátozzuk a kukoricaimportot, az olcsóbb hús és takarmány viszont bejöhet – Interjú hamarosan

Idén már szinte biztos, hogy kevés lesz a jó minőségű hazai kukorica, miközben a feldolgozóiparnak, a takarmánygyártásnak és az állattartásnak egyszerre lenne szüksége rá. Az import korlátozása ráadásul könnyen visszás helyzetet teremthet: amit nem alapanyagként, kukorica formájában hozunk be, az később olcsóbb takarmányként, húsként vagy más feldolgozott termékként ugyanúgy megjelenhet a magyar piacon. A Portfolio hamarosan megjelenő interjújában Reng Zoltánnal, a Hungrana vezérigazgatójával, Varga Ákossal, az UBM Csoport Igazgatósági elnökével és Antal Gáborral, a Hód-Mezőgazda Zrt. vezérigazgatójával arról beszélgetünk, meddig lehet kezelni a kukoricahiányt, mekkora versenyhátrányt okoz a drágább alapanyag, és mi kell ahhoz, hogy a magyar élelmiszer-gazdaság hosszú távon is talpon maradjon.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×