Infostart.hu
eur:
366.85
usd:
328.19
bux:
137486.78
2026. október 8. csütörtök Koppány
Magyar Péter miniszterelnök sajtótájékoztatót tart az Országházban 2026. augusztus 28-án.
Nyitókép: Hegedüs Róbert

Magyar Péter: a kormány döntött a válsághelyzetről

A kormány úgy döntött, hogy december 31-ig meghosszabbítja a szeptember 7-én lejáró, tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet Magyarországon – erről Magyar Péter miniszterelnök péntek este számolt be a Facebook-oldalán.

A kormányfő bejegyzésében azt írta: a Tisza-kormány nem enyhít az illegális migrációval szembeni jogszabályi környezeten. Az elmúlt hetek megmutatták, hogy a legkisebb jogi változtatás is réseket tud ütni Európa külső határainak védelmén – tette hozzá.

Magyar Péter közölte: a hátralévő hetekben létrehozzák azt a jogszerű és működő rendszert, amely egyszerre védi Magyarország határait és a magyar emberek pénzét.

Emlékeztetett, a spanyolországi Ceutában, az Európai Unió (EU) afrikai külső határán két nap alatt súlyos határválság alakult ki: egyetlen nap alatt tízezrek próbáltak meg Marokkó felől Spanyolországba jutni. Emberek haltak meg a tengerben, és a spanyol hatóságoknak rendkívüli erőket kellett mozgósítaniuk. Mindezt a spanyol Legfelsőbb Bíróság egyik döntése váltotta ki.

Az embercsempész-hálózatok nagyon gyorsan felismerték az új helyzetet, és megpróbálták kihasználni azt – mondta Magyar Péter, aki hangsúlyozta: „Ceuta figyelmeztetés egész Európának”.

A migrációs útvonalak akár napok alatt átrendeződhetnek. Az embercsempészek folyamatosan keresik a gyenge pontokat. Egyetlen jogi rés, egy rosszul előkészített változtatás nagyon rövid idő alatt kezelhetetlen helyzetet teremthet. Magyarország kormánya ilyen kockázatot nem vállalhat – emelte ki a kormányfő.

Magyar Péter igazságtalannak nevezte azt a helyzetet, hogy „miközben Magyarország és ezzel Európa külső határait is védjük, Európa ezért bírságol minket”.

Közölte, hónapok óta tárgyalnak az EU intézményeivel egy olyan új magyar szabályozásról, amely hatékonyan védi Magyarország és az Európai Unió külső határát, és megfelel az uniós jognak is. Egyelőre az uniós intézmények és jogászok nem tudtak olyan megoldást javasolni, amely biztosan garantálná, hogy a magyar hatóságok továbbra is kellő szigorral és hatékonysággal tudjanak fellépni – tette hozzá.

A kormányfő azt írta, hogy 2016 óta már az uniós tagállamok többsége, mintegy 20 ország a szigorú határvédelem oldalán áll.

Igazságtalan és nem fair egy jóval korábbi, teljesen más helyzetben hozott szabályozás miatt 2026-ban egy új politikai és jogi környezetben, és főleg a ceutai események után egy, a határokat védő tagállamot büntetni – fogalmazott.

Magyar Péter a bejegyzéséhez feltöltött videóban elmondta, hogy a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet egy olyan jogi szabályozás, amely több különleges eszközt ad az állam kezébe: lehetővé teszi, hogy az ország területén bárhol feltartóztatott, oda illegálisan belépő külföldieket a rendőrség a déli határhoz kísérje, vagy hogy a honvédség részt vegyen a határ őrzésében. Emellett a jogszabály különleges eljárási szabályokat biztosít a határzárral kapcsolatos bűncselekmények kapcsán.

A kormányfő rámutatott arra is, hogy ennek a magyar jogi szabályozási keretrendszernek ugyanakkor vannak olyan elemei, amelyekről az Európai Unió Bírósága korábban kimondta, hogy ellentétesek az uniós joggal. A bíróság ítélete egyszeri 200 millió eurós bírságot szabott ki Magyarországgal szemben, valamint napi egymillió eurós bírságot az ítélet végrehajtásáig. Eddig összesen már majd egymilliárd eurónál tart a jogvita ára.

Az előző kormány éveken keresztül nem oldotta fel ezt az ellentmondást: „könnyebb volt Brüsszellel háborúzni, plakátokon ellenséget keresni, és azt mondani, hogy csak két lehetőség van: vagy megvédjük a határt, vagy betartjuk az európai jogot” – fogalmazott Magyar Péter, majd hozzátette: ennek a politikának az árát közben a magyar emberek fizették meg.

Azt mondta: Magyarország határait megvédik, ebből nem engednek.

Vállaltuk, hogy fenntartjuk a déli határkerítést, megerősítjük a határvédelmet és zéró toleranciát alkalmazunk az illegális bevándorlással szemben. De a mi dolgunk az is, hogy ne kelljen százmilliárdokat kifizetnie Magyarországnak – jelentette ki a kormányfő.

Úgy fogalmazott: „a Ceutában történtek óta mindenki számára világos kell, hogy legyen, hogy semmilyen enyhítés nem jöhet szóba”.

Kitért arra is, hogy a hatályos törvény a válsághelyzet maximum hat hónapos meghosszabbítását teszi lehetővé, de a kormány tudatosan csak négy hónapról döntött most.

Ez fontos különbség, és ezt az időt arra használják, hogy mindenképpen elkészüljön az uniós intézményekkel egyeztetve az új szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy maradjon a déli határkerítés, maradjon az erős határvédelem, a hatóságaink hatékonyan léphessenek fel, és közben megszűnjön az az áldatlan helyzet, hogy miközben védjük Európa külső határait, eközben ezért bírságolnak minket – mondta Magyar Péter.

Kiemelte: a magyar emberek biztosak lehetnek abban, hogy semmilyen módon nem engedjük meg a határvédelem gyengítését.

A Magyar Közlönyben péntek este megjelentek szerint a kormányrendelet szeptember 6-án lép életbe.

Címlapról ajánljuk
Nyilvános a „bicskei jelentés”, már a 90-es években elkezdődhetett az abúzus – Gyurkó Szilvia és Magyar Péter sajtótájékoztatója

Nyilvános a „bicskei jelentés”, már a 90-es években elkezdődhetett az abúzus – Gyurkó Szilvia és Magyar Péter sajtótájékoztatója

A bicskei gyermekotthonban sok éven át történtekről szóló jelentést ismertette rendkívüli tájékoztatóján a miniszterelnök és a gyermekvédelmi államtitkár. Cikkünk frissül, megrázó közlésekre is sor került. Gyurkó Szilvia közölte: Vásárhelyi Jánosról már az 1990-években voltak adatok, hogy gyerekekkel szemben szexuális határátlépést követhetett el, a bicskei ügy pedig sokkal korábbra nyúlik vissza, mint arról eddig a nyilvánosság tudott. Jóvátételi alapot hoz létre a kormány 1 milliárd forintos kezdő összeggel. Akták tűntek el a korábbi jelentésekről a kormányváltás idején – mondta Magyar Péter.

Kaiser Ferenc: csak 4-8 hétig tart egy-egy technológiai előny Ukrajna vagy Oroszország oldalán

A korábbinál gyorsabb, nehezebben elfogható drónokkal támadja Ukrajnát Oroszország. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva a sugárhajtású drónok technológiáját Észak-Koreának is átadta. A védekezés lehetőségeiről Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.10.08. csütörtök, 18:00
Halász Bence
Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes, világbajnoki bronzérmes kalapácsvető
Van közös nevező az állatvédőkkel? A szigorításból is lehet biznisz

Van közös nevező az állatvédőkkel? A szigorításból is lehet biznisz

Egy élő állat szállítása jóval több annál, mint hogy az állatot felrakják egy teherautóra, majd elviszik A pontból B pontba, hiszen a folyamat lépéseit szigorú állatjóléti szabályok határozzák meg. Ennek ellenére ez a téma hosszú ideje parázs viták tárgya, amelyben mást képvisel az ágazat, és mást az állatvédők. De vajon mekkora a szakadék a két oldal elvárásai között, és mit jelentene ezeknek megfelelni a gyakorlatban? Erről beszélgetünk az Alapvetés podcast mai adásában Hencz Péterrel, a Hunland Csoport logisztikai igazgatójával.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×