Szakértők becslései szerint ma Magyarországon közel egymillió nő használ hosszabb-rövidebb ideig fogamzásgátló tablettákat. A készítmények mesterséges hormonok segítségével akadályozzák meg a peteérést, illetve a fogantatást.
A tabletták szedésével kapcsolatban a leggyakrabban felmerülő félelmek az olyan kellemetlen mellékhatásokhoz kapcsolódnak, mint a túlzott szőrnövekedés vagy a hízás. Van azonban a fogamzásgátló készítményeknek egy kevésbé ismert, de annál súlyosabb mellékhatása is: nagymértékben növelik a trombózis kialakulásának kockázatát - hívja fel a figyelmet az orvostkeresek.hu internetes oldalon dr. Király Viktória véralvadás-specialista.
Trombózisról akkor beszélünk, ha valahol az érrendszerben - leggyakrabban az alsó végtag vénáiban - vérrög (thrombus) képződik. Ezt azután a véráram magával sodorhatja egészen addig, amíg egy nála kisebb érszakaszhoz nem érkezik, ahol megakad.
A vérkeringéstől így elzárt területen szövetelhalás jöhet létre. Ezt a jelenséget nevezzük embóliának. A vénákból tovasodródott vérrög a tüdő artériáiban akadhat el méretétől függően kisebb-nagyobb eret elzárva, kialakítva ezzel a rettegett tüdőembóliát.
A véralvadás folyamata
A véralvadás bonyolult, összetett folyamat. Ahhoz, hogy könnyebben megértsük, nézzünk egy hétköznapi esetet.
Mi történik, ha megvágjuk a kezünket? A vágás helyén az érfal sérül, a véralvadási folyamat feladata helyreállítani ezt a sérülést. A vérnek folyékonynak kell maradnia, de úgy, hogy a vérzés megállítására a sebet elzáró alvadék jöjjön létre, de az ne zárja el az egész eret, mellette a véráramlás folyamatos maradjon.
A véralvadási rendszert a vér megalvasztásának, az alvadási folyamatok gátlásának és a keletkezett vérrögök feloldásának finoman szabályozott egyensúlya jellemzi. Ha a rendszer bármely résztvevője szerzetten vagy öröklötten sérül, kórosan működik, trombózis vagy vérzékenység alakul ki. Genetikai hajlam
A Leiden mutáció genetikai eredetű véralvadási zavar, mely örökölhető és örökíthető. A mutáció jelenléte esetén a vér alvadásában fontos szerepet játszó V. alvadási fehérje nem tud inaktiválódni, ezáltal a véralvadás finoman szabályozott rendszere eltolódik, fokozott véralvadási, vérrögképződési hajlam jelentkezik.
A mutáció jelen lehet heterozygota (csak az egyik szülőtől kapott kromoszómán van) vagy homozygota (mindkét szülőtől kapott kromoszómán van) formában. Ez utóbbi ritkább, de nagyobb trombózis kockázatot jelent.
A fogamzásgátló tabletta, mint pluszban a szervezetbe juttatott hormon, a véralvadási rendszert a fokozott alvadékonyság irányába tolja el.
Egészséges, hormonális fogamzásgátló tablettát szedő fiatal nőkben a vénás trombózis előfordulási gyakorisága 4-6 szorosára növekszik a tabletta összetételétől függően. Akik hordozzák a Leiden mutációt, még nyolcszoros kockázatnak vannak kitéve. Aki tehát fogamzásgátlót szed és Leiden mutációja is van, akár ötvenszeres kockázatnak van kitéve.
Leiden mutáció esetén a trombózis kialakulásának kockázata tovább nő, amennyiben a beteg 35 év feletti, fogamzásgátló tablettát szed, magas a vérnyomása és erősen dohányzik.
Vizsgálattal kimutatható
A beteg hosszú ideig tünetmentes, így az elváltozás felismerése a legtöbb esetben a már lezajlott trombózisos, embóliás tünetek kivizsgálása során történik.
A fokozott vérrögképződési hajlam speciális laboratóriumi vizsgálatokkal kimutatható és véralvadásgátló készítményekkel kezelhető. Célszerű ezért még a fogamzásgátló tabletta felírását megelőzően felhívni a szakorvos figyelmét arra, ha a családban, vérrokonok között, korábban előfordult trombózis.
A fentieken kívül, életkortól függetlenül is hajlamosító tényező még az elhízás, visszerek, felületes vénagyulladások, korábbi trombózisok is. Ilyen esetekben a szakorvos javasolhatja a vizsgálat elvégzését annak érdekében, hogy a fogamzásgátló tablettát biztonsággal alkalmazhassuk.
Nem használt a sokkoló a késes tinédzser ellen, agyonlőtték