Barry Groves reggelire extra nagy tojást és sertészsírban sült májat eszik, amit duplakrémes kakaóval fejel meg. Az ebéddel tovább fokozza a kalóriákat: sertésoldalast eszik (a zsírját rajtahagyja), köretnek pedig vajban megfuttatott zöldséget fogyaszt.

Nem hagyja ki a könnyed vacsorát sem, amely során sajtot eszik almával vagy körtével, zárásként pedig egy újabb bögre kakaót hörpint fel.

A 72 éves férfi már 40 éve követi ezt a kalóriadús étrendet, mégis ma majdnem 3 kilóval nyom kevesebbet, mint az esküvője napján 1957-ben, amikor 73 kiló volt.

"A legtöbben az emberi fajtól eltérő módon táplálkoznak" - véli a 72 éves Oxfordban élő férfi, aki táplálkozástudományból doktorált, és nemrég jelent meg a Hogyan betegítenek meg minket az egészséges ételek? című könyve.

"Az ember húsevő faj, bélrendszere pedig a nagymacskákéhoz hasonló" - tette hozzá a szekértő, aki szerint a zsírra megfelelő módon reagál a szervezetünk. "Ha túl sok zsírt eszünk, akkor a testünk gyorsan megmondja nekünk, ha már eleget ettünk. De ha feldolgozott, úgynevezett alacsony zsírtartalmú ételeket fogyasztunk, akkor testünk nem kapja meg az üzenetet, hogy elég, így nem jut el az agyhoz az információ, hogy tele vagyunk" - magyarázza.

Félrevezető kutatások

A férfi szerint az a tévhit, miszerint a telített zsírsavak szívproblémákat okozhatnak, két kutatás eredményéből fakad. Az egyik egy 1950-es vizsgálat, amelyben nyulakról bizonyították be, hogy a koleszterindús étrend eltömíti az artériáikat. Csakhogy Groves szerint a nyulak alapvetően növényevő állatok, így nem csoda, hogy az életmódjukhoz szokatlan étrend egészségkárosodást okozott náluk.

A másik "bűnös" tanulmány 1953-ban készült. Akkor az amerikai Ansel Keyes hat országot vizsgált meg úgy, hogy a lakosok zsírfogyasztását összehasonlította a szívbetegségek arányával. A kutatásból kiderült, hogy a diagramm alján a csak kevés zsírt fogyasztó Japán szerepel, ahol kevés volt a szívbeteg, míg a tetején a nagy zsírfogyasztású Egyesült Államok, ahol a szívbetegek száma magas.

Csakhogy a szakértőnek 22 állam adatai álltak rendelkezésre, de egész egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt a 16-ot, amelyek nem illetek bele a feltevésébe. "Ez az a vizsgálat, amelyet gyakran arra használnak, hogy demonstrálják: így nem szabad kutatást végezni" - mondja Groves.

Bármit, ami mozog

Napi öt adag gyümölcs és zöldség, teljes kiőrlésű gabona, szójatej és sovány joghurt - ezek ma az egészséges életmód elemei, ám Barry Groves ezt is erősen kétségbe vonja. Szerinte semmi baj a zöldségekkel, de nincs biológia vagy vegyi oka fogyasztásuknak, a májban viszont megvan minden ásványi anyag és vitamin, amire szükségünk van.

A gyümölcsökről sincs túl jó véleménye, mivel szerinte a bennük lévő természetes cukor, vagyis a fruktóz sokkal veszélyesebb, mint a glükóz vagy az asztali cukor.

Ráadásul egyenesen azt állítja, hogy a búzát még megérinteni sem lehetne, mert a növekedése során rengeteg piszkot és baktériumot szed magára, és lehetetlenség teljesen megtisztítani. Az aratás után pedig olyan silókban tárolják a gabonát, amelyek az egerek és a patkányok paradicsoma, így a növény tele van fekáliával.

De akkor hogyan együnk egészségesen? Barry Groves receptje a következő: együnk tisztább ételeket, olyanokat, amelyek az emberi faj számára természetes. Csökkentsük le a kenyérfogyasztást, és együnk több halat, tojást, valamint vajat vagy állati proteint. Bármit, ami mozog, és nem a földben termett. Különösen ajánlja a májat, a vesét vagy a csigát, de még a rovarokat is.