A derék lajhárok számos nyelvben, így a magyarban is a lustaság szimbólumává váltak, de ahogyan arról a héten a német Max Planck kutatóintézet szakemberei beszámoltak, természetes környezetükben ezek az állatok csak kevesebb mint tíz órát alszanak naponta.

Lassú mozgása miatt továbbra is joggal nevezhetünk valakit lajhárnak, de a panamai esőerdőben megfigyelt 9,6 órás napi alvási átlag korántsem kirívó az állatvilágban, a pitonok például naponta 18 órát alszanak, és az oroszlánok is bőven túltesznek a rossz hírbe hozott lajhárokon. Igaz, a zsiráfok megelégszenek két órával is.

A fogságban tartott lajhárok valóban jóval többet alszanak, de nekik nem kell erőfeszítéseket tenniük a táplálék megszerzéséért, és környezetünk is jóval ingerszegényebb, mint a vadonban.

Az aranyhal memóriája

A közhiedelem szerint az aranyhalak mindössze 3 másodperces emlékezettel rendelkeznek, vagyis mindent elfelejtenek, ami ennél régebben történt velük. Különösen azok számára lehet kényelmes ez a hit, akik apró gömbakváriumban tartják az állatokat, hiszen - ha a mítosz igaz - egy kör alatt törlődik is a halak emlékezete.

Számukra rossz hír lehet, hogy a hiedelem nem igaz. Az angliai Plymouth Egyetemen elvégzett kísérletek szerint az aranyhalakat meg lehet tanítani arra, hogy ússzanak neki egy emelőkarnak, amely táplálékkal jutalmazza a mozdulatsort. Sőt, egy későbbi kísérletben a halak azt is meg tudták jegyezni, hogy mely napszakban érdemes próbálkozni a szerkezetnél, a nap más óráiban nem pazaroltak energiát a kísérletezésre.

Ha még ez sem lenne elég bizonyíték, egy 15 éves ausztrál csodagyerek labirintusbun való tájékozódásra is megtanította a halait, amelyeknek egy adott jelzés felé kellett úszni, hogy táplálékhoz jussanak. Ezután több hétre eltávolította a jelzést, és amikor több héttel később visszatette az akváriumba, a halak rögtön a korábban megtanult módon reagáltak a helyzetre.

Struccpolitika

A mondás szerint a strucc homokba dugja a fejét, ha megijesztik - a madár eme állítólagos tulajdonságát már a római időkben kifigurázták, és azokra az emberekre alkalmazták metaforaként, akik nem hajlandók szembenézni a valósággal. Ezt fejezi ki a magyar "homokba dugja a fejét" és a "struccpolitika" kifejezés is.

A valóság ezzel szemben az, hogy a struccok nagyon is gyorsan reagálnak a veszélyre, és vagy felveszik a harcot erős rúgásaikkal, vagy 40 kilométer/órás sebességgel elszelelnek.

De akkor vajon honnan származik a mondás? Számos más madárhoz hasonlóan a struccok is lenyelnek köveket, hogy azok a gyomrukban segítsék a durva táplálék megemésztését, a kavicsokat pedig nem szedhetik máshonnan össze, mint a talajról, ami Afrikában nagyon gyakran homokos - íme, a mítosz eredete!Mi van a púpban?

Közismert, hogy a tevék rendkívül hosszú ideig keresztül képesek életben maradni víz nélkül, köszönhetően a púpjukban-púpjaikban tárolt víznek.

Nos, ez így ebben a formában nem igaz, mivel a púp zsírt tartalmaz, a vizet - amelyből egyszerre akár 150 litert is képes meginni a "sivatag hajója" - az állat vérkeringése raktározza. Figyelemre méltó képességeit magyarázza, hogy szemben más emlősökkel, a tevék vörösvérsejtjei nem kerek, hanem ovális alakúak, így képesek szétrepedés nélkül vizet raktározni, és még a kiszáradás határán is megfelelően működnek.

A tevék egy másik titka, hogy légzésük során csak minimális mennyiségű vizet veszítenek, alig vizelnek, és székletük is rendkívül száraz.

A hiedelem ezzel együtt nem teljesen alaptalan, amikor ugyanis a púpban tárolt zsír energiává alakul, melléktermékként víz is keletkezik.

Mozgásban a cápa

Sokan úgy gondolják, hogy a cápákban folyamatosan mozgásban kell lenniük, különben elpusztulnak. Ez a hiedelem részben igaz, számos faj, így a nagy fehér cápa sem rendelkezik izmokkal a kopoltyújában, így csak úszás közben áramlik át rajta az oxigént tartalmazó víz.

Más fajok ezzel szemben képesek maguk áramoltatni a vizet a kopoltyúik körül, így nyugodtak pihenhetnek a tengerfenéken anélkül, hogy tartaniuk kellene a megfulladástól.

A kutya és az ember évei

A kutya egy életéve hét emberi esztendőnek felel meg - tartja a hiedelem, ez ugyanakkor pusztán a számokkal való bűvészkedésen múlik. Jelenleg a világ népességének átlagos várható élettartama 67,5 év, míg a kutyák átlagosan 12,8 éves korukig maradnak életben, ha ezt vesszük alapul, akkor a szorzó csak ötszörös.

Nem szabad megfeledkezni az átlagok mögötti hatalmas eltérésről: egy andorrai polgár átlagosan 83 évig él, míg a dél-afrikai mini állam, Szváziföld polgárai számára átlagosan csak 39 év adatik. A kutyák esetében az életkilátások főként a testmérettől függnek, a legkisebbek 14 évig is élhetnek, a legnagyobbak sokszor csak 6 évig.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy míg a kutyák biológiailag teljesen kifejlődnek az első életévük alatt, addig az embernél ez körülbelül két évtizedet vesz igénybe, vagyis ebben az esetben a hétszeresnél is nagyobb a szorzó.