A díjnyertes Gregor Schneider azt szeretné bemutatni a közönségnek, hogyan játszik a fény egy olyan ember bőrén, aki éppen az utolsót leheli. Bár az ötlet váratlan, Schneidertől nem meglepő, hiszen mindig is izgatta a halál a 39 éves művészt.
Sok bírálat - és hangos helyeslés - is kísérte például a halott asszonyról készített Hannelore Reuen című szobrának bemutatását.
Ez az ötlet sem most pattant ki a fejéből: már egy évtizede tervezgeti, de csak most talált egy patológust és egy műgyűjtőt, akik segítenek neki megtalálni az alanyt.
"A haldokló előre eldönthet mindent, abszolút ő lesz a középpontban. Mindent megbeszélünk a rokonaival is, a közönség pedig megfelelően privát atmoszférában nézheti majd végig a halálát" - ígéri a művész.
Nem Schneider egyébként az első művész, aki megpróbálja demisztifikálni a halált, ám az ötlet bírálói szerint ez éppen olyan, mint az az amerikai gyakorlat, amikor meghívnak embereket a kivégzésre.
Többen el is utasították, hogy helyet adjanak Schneider "performanszának" - ilyen például Betarix Kalwa német kurátor, aki szerint az élet olyan dolgainak, mint a halál, a születés és a nemzés, nincs helyük múzeumban.
Át kellett írni a Medián közvélemény-kutatási adatait, de van rá magyarázat