Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.19
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Fejlemények a Quaestor-ügyben

Öt gyanúsítottat hallgattak ki a nyomozók a napokban az úgynevezett soltvadkerti hűtlen kezeléssel kapcsolatban, amelyet a Quaestor-ügytől még 2015 decemberében különített el a nyomozó hatóság - közölte a Fővárosi Főügyészség.

A gyanúsítottakat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében azt írta: az alapügyben a Fővárosi Főügyészség 2016 februárjában tizenegy emberrel szemben nyújtott be vádiratot bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények miatt, az eljárás bírói szakban van. A vádemelés előtt a nyomozó hatóság elkülönített az alapügytől több bűnügyet, köztük a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet színlelt értékpapír-vásárlásai miatt indult nyomozást.

Az utóbbi, a Fővárosi Főügyészség által felügyelt nyomozásban a nyomozó hatóság a napokban öt gyanúsítottat hallgatott ki - köztük az alapügy első- és másodrendű vádlottját.

A megalapozott gyanú szerint a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. két vezető tisztségviselője 2004 októbere és 2010 áprilisa között bűnsegédként segítséget nyújtott a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet két vezetőjének abban, hogy vagyonkezelői kötelezettségeiket megszegve, színlelt szerződésekkel pénzt utalhassanak a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek. Az átutalások céljaként megjelölt értékpapír-vásárlások nem voltak valósak, nem is állt szándékukban, hogy azokat teljesítsék, a tranzakciók célja ugyanis az volt, hogy egyrészt a Quaestor-cégcsoport gazdálkodását segítsék, másrészt az egyik takarékszövetkezeti vezető érdekeltségébe tartozó vállalkozást anyagilag támogassák.

Az említett időszakban a Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet értékpapír-vásárlás címén összesen több mint 3 milliárd forintot utalt át a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-nek, ebből a zrt. több mint 600 millió forintot utalt tovább, vagy fizetett ki készpénzben az érintett kft.-nek.

A gyanúsítottak a gyanúsítással szemben panaszt jelentettek be, amelyet a Fővárosi Főügyészség bírál el.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×