A felvonulás - amelyen részt vett Boris Johnson, a brit főváros konzervatív polgármestere is - a Baker Streetről indult, végigvonult az Oxford Streeten és a Regent Streeten, és a Piccadillyt érintve a Trafalgar tér volt a végállomás, ahol hatalmas színpad várta a tömeget, folyamatos koncertekkel és színpompás táncelőadásokkal.

A Soho vigalmi negyedében hajnalig tartó utcabál kezdődött, kirakodóvásárral, ételpultokkal, utcai mutatványosok tömegével.

A rendezvény alkalmából a londoni belváros jelentős részét lezárták és átadták az ünneplő százezreknek; így a kormányzati negyed főutcáját, a Whitehallt is a rendkívül változatos öltözetű sokaság vehette birtokába.

A Whitehallról nyílik a brit miniszterelnöki rezidenciának otthont adó kis utca, a Downing Street.

Boris Johnson polgármester - aki minden évben a menet élén halad - kijelentette: a londoni melegparádé "az év legnagyobb várakozással övezett eseményei közé tartozik". A konzervatív politikus hozzátette: büszke arra, hogy "Londonban mindenki vállalhatja önmagát".

A szombati rendezvényen megünnepelték a Gay Liberation Front nevű kampányszervezet megalakulásának 40. évfordulóját is. Ez a nagyon sokszínű, eredetileg New Yorkban alakult és meglehetősen radikális érdekcsoport indított először nyílt közéleti kampányt a melegjogok teljes körű nagy-britanniai elismertetéséért, és a szervezet rendezte az első londoni melegfelvonulást is.

A rendezvény hivatalos szervezője ma már a Pride London nevű, jótékonysági egyesületként működő, önmagát adományokból fenntartó csoport, amelynek meghirdetett fő célja a sokszínűség elfogadtatása, a jogegyenlőség biztosítása, a melegekkel szembeni előítéletek és diszkrimináció felszámolása.

A londoni melegfelvonulás fő támogatói között van a főváros polgármesteri hivatala, valamint az országos szakszervezeti szövetség (TUC), amely a korábbi évek gyakorlatához hasonlóan ezúttal is külön pavilonnal volt jelen a rendezvények központi helyszínén, a Trafalgar téren.