Az amstetteni rém lánya: "Apám felelős a kisfiam haláláért"

Infostart

- 2008. július 18. 19:47

Megvádolta gyermeke megölésével apját Elisabeth Fritzl. A férfi, aki 24 éven át tartotta bezárva lányát a háza pincéjében, és hét gyermeket nemzett neki, a csecsemő holttestét állítólag a kazánban égette el.

Négy napon át folyt Elisabeth Friztl vallomástétele, amelynek során - német lapértesülések szerint - a nő kijelentette: fiának gyilkosa Joseph Fritzl.

Elisabeth 1997-ben ikreknek adott életet, akik közül az egyik, akit Michaelnek nevezett el, három nappal születése után meghalt. A csecsemő nem kapott orvosi ellátást, holttestét a gyanú szerint Josef Fritzl a ház kazánjában égette el.

Az ügyészek hamarosan gyermekorvosoknak is bemutatják azokat a felvételeket, amelyeken Elisabeth Friztl vallomástétele látható: a szakértők arra keresik majd a választ, életben maradhatott volna-e a kisfiú, ha apja kórházba viszi.

Ha a válasz igen, a vérfertőző apának az emberölés, vagy akár a gyilkosság vádjával kell szembenéznie.

Elisabeth Fritzlt 18 éves korában zárta be apja az általa kifejezetten erre a célra épített pincehelyiségbe, ahol 24 éven át tartotta fogva, miközben hét gyermeket nemzett neki. A nő idén áprilisban szabadult ki, miután egyik lánya, a 19 éves Kerstin súlyosan megbetegedett.

Kerstin és két öccse, a 18 éves Stefan és az 5 éves Felix egész életét a pincében élte le, míg a másik három gyermeket magához vette Josef Fritzl. Nejének azt mondta, a kicsiket időről időre Elisabeth hagyta a ház előtt, aki elszökött otthonról és egy szektához csatlakozott.

Életmódváltás: hirtelen és gyökeresen tilos – mondja a szakorvos

Az egészségtelen életmóddal összefüggő betegségek a XXI. századra nagyobb társadalmi és gazdasági problémát jelentenek, mint az összes fertőző betegség együttvéve – hívja fel a figyelmet a Magyar Életmód Orvostani Társaság, Az életmódhoz társult betegségek közé tartozik az elhízás, a metabolikus szindróma, a 2-es típusú cukorbetegség, a sztrók, a magas vérnyomás, a szívinfarktus, a vastagbélrák, a depresszió és a csontritkulás is.

Rejtélyes történetű képeket állít nyilvánosság elé a Virág Judit Galéria

Munkácsy Mihály nagyméretű, Randevú az ablaknál című olajfestménye, Czigány Dezső 1920 körül készült Csendélete, valamint Kondor Béla Apáca és a pap című képe is látható a Virág Judit Galéria aukciós kiállításán. A tárlatot október 14-ig lehet megtekinteni. Az InfoRádió Virág Judit galériatulajdonost kérdezte.