Maga a valorizáció a nyugdíjszámítás egyik legfontosabb eleme, tehát mindenkit érint, aki jövőre megy nyugdíjba. Az eddigi adatok alapján a szorzó valószínűleg 9 százalékos lesz – mondta el Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádió Aréna című műsorában.

A „nyugdíjguru” hozzátette: a végleges számot decemberben lehet majd pontosan megtudni, mert az éves átlagkeresetet kell majd nézni, vagyis a 2026. január–december közötti 12 havi éves átlagos bért. A kérdésre, hogy ez jó-e a nyugdíjasoknak, azt mondta: nagyon jó. Két évvel ezelőtt ugyan volt már 13 százaléknál is több ez a szorzó, hiszen attól függ, hogy mennyi volt a megelőző évi, tehát a nyugdíjmegállapítás évét megelőző évi átlagkereset, de ezek folyamatosan épülnek föl és növekednek ezek a szorzószámok. Persze a nyugdíjasok szempontjából nézve vannak szerencsésebb évek, de a nyugdíj-megállapítás éve a döntő tényező. Ezért kell nagyon odafigyelni, hiszen nem kötelező rögtön igénybe venni a nyugdíjat, amikor teljesíti valaki a feltételeit – hangsúlyozta a szakértő.

Farkas András elmondta: el kell különíteni a nők korkedvezményes nyugdíját, és a nyugdíjkorhatár betöltése után igénybe vett nyugdíjat.

„A nők kedvezményes nyugdíja most annyira kedvező, hogy azt tanácsolom minden kedves hölgynek, aki igénybe akarja venni, akár idén, akár jövőre, hogy vegye azonnal igénybe, amint teljesítette a kettős időfeltételt, vagyis a 40 év nyugdíjra jogosító időt, és azon belül 32 évnyi keresettel járó időt”

– fogalmazott, hozzátéve: ez egészen biztos, hogy jobb, ha nyugdíj mellett dolgozik tovább, mintha megvárná valaki az öregségi nyugdíjkorhatárt. „Tehát ha egy hölgy elmegy nyugdíjba, és mellette dolgozik tovább, akkor egyrészt megkapja a nyugdíját mindenféle levonás nélkül, plusz megkapja a keresetét járulékmentesen és szochómentesen” – mondta.

A szakértő egy példát is hozott rá: ha egy nő elmegy nyugdíjba mondjuk 61 évesen, akkor a 65 éves öregségi nyugdíjkorhatárig kap még négyévnyi nyugdíjat, vagyis 48 havit, plusz a négyévnyi 13. havi nyugdíjat, plusz négyszer megkapja az egyheti 14. havi nyugdíjat és az időközi nyugdíjemeléseket is. Ha várna a nyugdíjkorhatár betöltéséig, akkor sem tudna annyival magasabb lenni a nyugdíja, mint amennyit már juttatásként pluszban megkap.

„Különösen a magas keresetű hölgyeknél őrületes előny, ha ő el tud menni úgy nyugdíjba, hogy dolgozik tovább és járulékmentessé válik a keresete, hiszen egy magas keresetnél a 18,5 százalékos nettó keresetnövekedés óriási pluszt jelent” – mondta a nyugdíjszakértő.

Farkas András az Inforádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy az új nyugdíjrendszerben sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve, és a „nyugdíjguru” szerint a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években a nyugdíjakat.

Az interjút Kocsony Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.