Infostart.hu
eur:
368.88
usd:
336.31
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet
Farkas András nyugdíjszakértő az InfoRádió Aréna című műsorában
Nyitókép: InfoRádió

A nyugdíjguru szerint két nagyon jó hír is van most a nyugdíjasoknak, de van még javaslata

Farkas András nyugdíjszakértő szerint sokkal nagyobb hangsúlyt kap az új nyugdíjrendszerben a szolidaritás elve. A „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában azt is mondta, hogy jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami nagyon jó hír a nyugdíjba menőknek, és hogy a kisnyugdíjasok többsége azért kap kevés nyugdíjat, mert régen állapították meg a nyugdíját, ami elértéktelenedett azáltal, hogy évről évre csak az inflációval emelték az elmúlt években ezt a járandóságot.

„A magyar nyugdíjrendszerben a korábbinál sokkal nagyobb hangsúlyt kap a szolidaritás elve, amit nagyon üdvözlök és rendkívül fontosnak tartok, mert Magyarországon rettenetesen alulfejlett mind a szolidaritási ösztön, mind pedig a beépített szolidaritási elv működése” – mondta Farkas András, a „nyugdíjguru” az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve: „bár Magyarországon érdekes módon a nyugdíjasok jobban eleresztett rétegeit zavarja ez a szolidaritás, érthetetlen módon, hiszen ki a csuda irigyel mondjuk egy 120 ezer forintos nyugdíjat?”

A szakértő szerint a magyar kisnyugdíjasok óriási többségének azért kicsi a nyugdíja, mert régen állapították meg, és az úgynevezett „relatív elszegényedési csúszda” minden nyugdíjast érint. A frissnyugdíjasokat kevésbé, a régieket egyre nagyobb mértékben. A régen megállapított nyugdíjakat ugyanis elkoptatta az a folyamat, hogy a nyugdíjakat csak az inflációval emelték, miközben az átlagkeresetek az utóbbi 15 évben sokkal gyorsabban nőttek. Tehát

nyílt az olló, és akiknek eleve nem volt túl magas a nyugdíjuk, azoknak mára már rendkívül pici lett.

Ez a valorizációnak az a negatív hatása, amit csak plusz juttatásokkal lehet ellensúlyozni – fogalmazott.

Most a kisnyugdíjasokat érintő új intézkedések direktben mintegy 200 ezer embert, közvetve pedig az egyéb minimális emelésekkel 445 ezer nyugdíjast és más ellátottat érintenek. De ez még mindig csak a teljes nyugdíjas- és egyéb ellátotti társadalom kevesebb, mint egynegyede. Tehát ahhoz, hogy minden nyugdíjasnak lehessen segíteni, és közöttük is fokozottan a mélyszegénységben élőknek, biztos, hogy

ki kell dolgozni a jövőben egy olyan nyugdíjemelési rendszert, ami egyrészt figyelembe veszi a kereseteket is, hogy az a bizonyos olló ne tudjon a végtelenségig nyílni, másrészt pedig figyelembe vesz valamilyen sávosságot.

Ezt néhány környező országban már meglépték, Csehországban, Szlovákiában, Lengyelországban is, ahol odaadják a nyugdíjasoknak a teljes inflációt, és valahogy megnövelik ezt, hogyha volt reálkereset-növekedés az előző évben, tehát nem a nominális, hanem a reálkereset növekedéséhez igazítva odaadják annak az egyharmadát, felét pluszban, ezért lassabban nyílik az az olló. Ez persze többletköltséggel járna – tette hozzá a szakértő.

„1 százalékpontnyi nyugdíjemelés nagyjából 60 milliárd forint lesz jövőre. Tehát ha 3 százalékkal emelkednek januárban a nyugdíjak, az plusz évi 180 milliárd forintos kiadás.

Ha mondjuk 6 százalékkal emelkednének – amit ezen új rendszer alapján meg lehetne állapítani, mert idén körülbelül 6 százalékos lesz a reálkereset-növekedés –, annak a fele 3 százalék, azt hozzáadnánk, akkor az azt jelenti, hogy újabb plusz 180 milliárd forintot kellene erre előteremteni” – mondta.

Farkas András az Aréna című műsorban arról is beszélt, hogy

jövőre várhatóan 9 százalék lesz a valorizációs szorzó, ami kedvező a 2027-ben nyugdíjba vonulóknak.

A „nyugdíjguru” azt tanácsolta a nőknek, hogy ha lehet, a munka mellett vegyék igénybe a „nők 40” néven ismert kedvezményes öregségi nyugdíjat, mert így jobban járnak, mint ha később mennének nyugdíjba.

Az interjút Kocsonya Zoltán készítette, a teljes beszélgetést megnézheti és meghallgathatja alább.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

A műtéti várakozási idők csökkentésére indít a kormány programot, megjelentek a részletek

A kormány új programot indít a műtéti várakozási idők csökkentésére, különösen a csípő- és térdprotézis-műtéteknél – olvasható a Magyar Közlöny legfrissebb számában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Dönteni kellene november végéig: az élelmiszerárakat is befolyásoló lépést várnak a kormánytól

Dönteni kellene november végéig: az élelmiszerárakat is befolyásoló lépést várnak a kormánytól

Tizenhat hazai szakmai szervezet kéri a kormánytól, hogy 2027-re csökkentse a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) és a visszaváltási (DRS) díjakat. A gyártókat, forgalmazókat és kereskedőket képviselő szövetségek szerint a 2023-ban bevezetett koncessziós modellben Európa egyik legdrágább ilyen rendszere működik Magyarországon. A magas díjak rontják a hazai cégek versenyképességét, és az élelmiszerek, italok, valamint háztartási cikkek árában is megjelennek. A szervezetek azt kérik, hogy a kormány november 30-ig hirdesse ki a döntést, mert ennek elmaradása esetén a díjak automatikusan az infláció mértékével emelkednek. Bár üdvözlik a hulladékgazdálkodási rendszer nyáron megkezdett felülvizsgálatát, szerintük a díjakat már most mérsékelni kellene.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×