A miniszterelnök elmondta, hogy természetesen senki nem tiltja meg az érintett alapítványoknak, hogy a jövőben más formában folytassák azt a munkát, amelyet fontosnak tartanak. „Szabadon szerveződhetnek, gyűjthetnek támogatást, működtethetnek programokat. Ami most véget ér, az a különleges kekva státusz és az ehhez kapcsolódó állami vagyon feletti rendelkezés és az állami finanszírozás” – fogalmazott.

Magyar Péter egyebek mellett jelezte, hogy az MCC-nek ingyen odaadták a Mol és a Richter részvényeinek 10-10 százalékát, és csak 2020-ban további több mint 130 milliárd forint közpénzt, valamint számos értékes állami ingatlant, a Batthyány Lajos Alapítvány 2022 és 2026 között közel 66 milliárd forint állami támogatást kapott, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány ugyanebben az öt évben közel 25 milliárd forint közpénzt kapott, miközben a hozzá kapcsolódó Klímavédelmi Tőkealap számára korábban további 10 milliárd forint költségvetési forrást biztosítottak.

Magyar Péter kiemelte, hogy az állam által az alapítványokba juttatott vagyon most visszaszáll a magyar államra, a magyar emberekre, miközben a valódi oktatási, kutatási feladatokat, a klímavédelmi, kulturális és közösségi programokat tovább viszik.

Közben a Miniszterelnökség szintén megerősítette: az állam látja el a jövőben a Batthyány Lajos Alapítvány feladatait. A tárca közleménye szerint a Miniszterelnökség csütörtökön egyeztetett a Batthyány Lajos Alapítvány képviselőjével, akit arról tájékoztattak, hogy a végleges kormányzati jogi álláspont szerint nincs jogi lehetőség az alapítvány továbbműködtetésére, annak ellenére, hogy ennek lehetőségét a kormány az érintett szervezet esetében „valóban érdemben vizsgálta”.

Mint írták, a kormány július 14-én döntött a Batthyány Lajos Alapítvány által végzett közfeladatok, valamint közérdekű és egyéb feladatok további ellátásáról.

A kormányhatározat alapján augusztus 31-étől a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, az oktatási és gyermekügyi miniszter, valamint a szociális és családügyi miniszter veszi át az alapítvány közfeladatainak ellátását – emelték ki.

Megjegyezték, hogy az állam a jövőben is gondoskodik az alapítvány eddigi feladatainak ellátásáról: azokat a programokat és tevékenységeket, amelyek értéket teremtenek és a közérdeket szolgálják, megőrzik és továbbviszik. A feladatátvételt úgy hajtják végre, hogy az érintettek számára a lehető legkevesebb változással járjon – közölték.

A Batthyány Lajos Alapítvány 1991-ben Antall József miniszterelnök kezdeményezésére alakult meg a magyar konzervatív gondolkodás szellemi műhelyeként. A szervezet honlapján olvasható bemutatkozás szerint az alapítvány célja a nemzeti értékek és érdekek, illetve a közös keresztény-kulturális és európai értékek iránt elkötelezett, demokratikus magyar közélet támogatása, ilyen tematikájú közösségi események, tudományos és ismeretterjesztő tevékenység folytatása.

Az alapítvány 2013-ban létrehozta a Danube Institute-ot, amelynek célja, hogy Közép-Európában független, értelmiségi vitafórumot biztosítson a konzervatív és klasszikus liberális értékeket képviselőknek, valamint szellemi kihívóiknak.

A szervezet kiemelt feladatnak tekinti a tehetséggondozást, ezért 2020-ban ösztöndíjprogramot hozott létre olyan doktoranduszoknak, akik a humántudományok (bölcsészettudomány, társadalomtudomány, gazdaságtudomány állam- és jogtudomány, hadtudomány, illetve a teológia) területén folytatják tanulmányaikat és kutatásaikat. A program havi ösztöndíjjal, rendezvényekkel, kutatási, előadási és publikációs lehetőségekkel segíti a doktoranduszokat céljaik elérésében – írták.

Az Országgyűlés 2021 tavaszán jogszabályban ismerte el a szervezetet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként. Ekkor kapták meg székhelyül a Lónyay-Hatvany villát.