Mint arról az Infostart is beszámolt, Sulyok Tamás államfő kedd délelőtt kihirdette a 2026-os országgyűlési választások időpontját: április 12-én járulhatnak az urnákhoz a választópolgárok.

Miért éppen április 12-e?

A hatályos Alaptörvény szerint a választást áprilisban vagy májusban kell megtartani, a választási törvény pedig azt is meghatározza, hogy csak vasárnap lehet a szavazás, amely nem eshet a Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, valamint húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Mivel idén április első vasárnapja húsvétvasárnap, a legelső lehetséges időpont április 12-e.

Magyarország választójoggal rendelkező polgárai a rendszerváltás óta 2026-ban immár tizedik alkalommal dönthetnek arról, hogy kikre bízzák közös ügyeink intézését.

A hivatalos kampányidőszak a jogszabály szerint a választás előtt ötven nappal, azaz idén február 21-én indul.

Ekkor jelenhetnek meg a választási plakátok az utcákon, és aznap reggel kezdődik az induláshoz szükséges ajánlásgyűjtés is. A magyar Országgyűlés 199 képviselőből áll:

• 106 képviselőt egyéni választókerületekben,
• 93-at országos listáról választanak meg.

A választási törvény szerint egyéni választókerületi jelölt csak akkor indulhat, ha az induláshoz legalább 500 érvényes ajánlást összegyűjt. Az egyéni választókerületi jelölteket legkésőbb a szavazás előtti 37. napon (idén március 6-án), délután 4 óráig kell bejelenteni. Ehhez az összegyűjtött ajánlóíveket az adott választókerületben illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottsághoz (OEVB) kell leadni.

Országos listát csak az a párt állíthat, amely legalább 14 vármegyében és a fővárosban legalább 71 (hetvenegy) egyéni választókerületben önállóan jelöltet állított – emlékeztet a magyarnemzet.hu. A pártlistát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon (azaz idén március 7-én) 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

Hol szavazhatunk?

A választási törvény három fő szavazási formát különböztet meg:

• Belföldi szavazás (A választópolgár a lakóhelye szerinti szavazókörben adja le a szavazatát a szavazás napján. Megfelelő kérelem esetén lehetőség van másik szavazókörben történő voksolásra is).
• Külképviseleti szavazás (Az a választópolgár, aki a szavazás napján külföldön tartózkodik, kérheti, hogy nagykövetségen vagy konzulátuson adhassa le szavazatát. Ehhez előzetesen külképviseleti névjegyzékbe kell vetetnie magát, amelynek jogszabályban rögzített határideje van).
• Levélben történő szavazás (A levélszavazás kizárólag magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok számára elérhető).

A magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok két szavazattal rendelkeznek: egyet az egyéni választókerületi jelöltre, egyet pedig pártlistára vagy nemzetiségi listára adhatnak le. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok egy listás szavazattal rendelkeznek, amelyet levélben adhatnak le.

Az országgyűlési választáson külön lapot kapunk az egyéni jelöltek választásához és a listákhoz is. Mindegyik lapon egyet lehet választani, és az alatta/mellette lévő körbe kell két egymást metsző vonalat húzni. Ez lehet X, kereszt, is, de ha az egész kört besatírozzuk, az már nem érvényes.