Infostart.hu
eur:
356.35
usd:
305.99
bux:
0
2026. május 25. hétfő Orbán
Back view of female college student raising her hand to answer the question on a class at lecture hall.
Nyitókép: skynesher/Getty Images

Már lehet jelentkezni a felsőoktatásba – néhány dologra nagyon kell figyelni

Elindult az általános felsőoktatási felvételi eljárás: december 18-tól február 15-ig lehet jelentkezni a 2026 szeptemberében induló képzésekre a felvi.hu-n elérhető E-felvételiben.

A felvételizők Ügyfélkapu+ vagy Digitális Állampolgárság Program azonosítással regisztrálhatnak az e-felvételi rendszerben és nyújthatják be ezen keresztül a jelentkezésüket az általuk választott szakokra – mondta az InfoRádióban Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkár.

Kiemelte: mivel már a teljes felvételi eljárás elektronikus, tehát először érdemes elintézni, hogy a felvételizőnek legyen digitális állampolgársága vagy Ügyfélkapu+ regisztrációja. Ezután következik a jelentkezési lap kitöltése és a dokumentumok feltöltése a felvi.hu-n.

A tanulók 2026. február 15-én éjfélig jelentkezhetnek, fontos a hitelesítés is.

A felvételi tájékoztató és a meghirdetett képzések információi január végéig frissülnek, ezért azt javasolták, hogy az érdeklődők a jelentkezési határidő lejárta előtt folyamatosan tájékozódjanak.

Mint az Oktatási Hivatal közölte, a 2026-os felvételi eljárás keretei közt 62 felsőoktatási intézmény hirdette meg alap- osztatlan és mesterképzéseit, valamint felsőoktatási szakképzéseit. Ingyenesen három, összesen pedig legfeljebb hat szakra lehet jelentkezni, ugyanakkor megjelölhető mind a legfeljebb hat választott szak állami ösztöndíjas és önköltséges formája is.

A jelentkezőknek meg kell határozniuk a kiválasztott szakok sorrendjét, kifejezve ezzel preferenciájukat, ugyanis egy jelentkező csak egy szakra vehető fel, mégpedig az általa megjelöltek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri vagy meghaladja az adott szakra meghatározandó felvételi ponthatárt.

A pontszámítás alap- és osztatlan képzés, valamint felsőoktatási szakképzés esetén 500 pontos rendszerben történik. A pontszám összeállhat a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összegéből, vagy az érettségi pontok kétszereséből (maximum 400 pont), amelyhez további 100 intézményi pont szerezhető: az egyetemek, főiskolák maguk határozzák meg, hogy milyen eredményekért, követelmények teljesítéséért adnak pontokat. A szakképzésben tanulók esetében a szakmai vizsga eredménye is figyelembe vehető a pontszámítás során.

A jelentkező pontszámát a számára legkedvezőbb módon számítja ki az Oktatási Hivatal.

Az emelt szintű érettségi vizsgát az intézmények egyes szakjaikon előírhatják felvételi követelményként, de ez nem egységesen kötelező eleme a felsőoktatásba való bejutásnak. Az emelt szintű érettségi azonban előnyt jelent az intézményi pontok meghatározásakor, illetve az érettségi pontok számításakor: az emelt szintű érettségi vizsgaeredményt a százalékos eredménnyel megegyező pontértéken, a középszintű érettségi vizsgaeredményt viszont csak 2/3 értéken számítják át érettségi felvételi ponttá.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a felsőoktatási intézmények maguk határozhatják meg az egyes szakjaikon érvényes minimumponthatárt is, amely alatt nem lehet felvenni a jelentkezőket, de dönthetnek úgy is, hogy bejutási küszöb nélkül hirdetik meg egyes szakjaikat.

Mesterképzésen összesen 100 pont szerezhető: a pontszámítás szabályait a felsőoktatási intézmények maguk határozzák meg és teszik közzé a felvi.hu honlapon az adott szak meghirdetésénél - tették hozzá.

A ponthatárokat várhatóan 2026. július 21-én hirdetik ki - áll a közleményben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Új zöld projekt indult Szegeden, ami minta lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben

Új zöld projekt indult Szegeden, ami minta lehet a klímaváltozás elleni küzdelemben

A zöldfelületek növelésével, vízmegtartó rendszerekkel és innovatív megoldásokkal csökkentenék a városihősziget-hatást Szegeden. Nagy Sándor alpolgármester az InfoRádióban elmondta: ahhoz, hogy a hatást mérsékelni lehessen, elsősorban csökkenteni kell a burkolt felületeket, ezért hat helyszínen jelentős átalakításokba kezdenek. Úgy véli, a szegedi projekt minta lehet más, hasonló helyzetben lévő hazai városok számára.

Orbán Anita is reagált a korábbi kormánytagok levelére: nem én változtam

Nem én változtam meg, hanem a rendszer – reagált hétfőn Orbán Anita külügyminiszter, miniszterelnök-helyettes Facebook oldalán az Orbán-kormány minisztereinek nyílt levelére, amelyben azzal vádolják, hogy elárulta az előző kabinetet.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Ijesztő, ahogy tűnnek el a kocsmák, az éttermek és a cukrászdák

Ijesztő, ahogy tűnnek el a kocsmák, az éttermek és a cukrászdák

Magyarországon folyamatosan csökken a kereskedelmi vendéglátóhelyek száma: 2010 óta több mint 14 ezer egységgel lett kevesebb, tavaly már csak 35 109 működött. A visszaesés az éttermeket, cukrászdákat, italboltokat és diszkókat egyaránt érinti, az italboltok száma például a felére esett vissza. Az előző kormány adókedvezményekkel és támogatási csomagokkal próbálta enyhíteni a helyzetet, ám a problémák gyökere mélyebb: a népességfogyás, az elöregedés, a megváltozott fogyasztói szokások és az online pénztárgépek kifehérítő hatása egyaránt hozzájárulnak a folyamathoz. A jövőben a kulcskérdés az lesz, hogy mely vállalkozások képesek alkalmazkodni az új piaci és társadalmi környezethez.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×