Infostart.hu
eur:
363.1
usd:
308.78
bux:
139459.59
2026. április 13. hétfő Ida
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök interjút ad a Jó reggelt, Magyarország! című műsorban a Kossuth Rádió stúdiójában 2023. március 10-én.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor péntek reggel: Magyarország nem az az ország, amely térdre esik Ukrajna előtt

Orbán Viktor péntek reggel ismét interjút adott a Kossuth rádiónak. Szólt az ukrajnai háború magyarországi és európai következményeiről, a nemzetállami jogkörökről és a brüsszeli bürokrácia túlburjánzásáról is. Szerinte patrióta-nacionalista kormányok lesznek Európában Európában két-három éven belül, de ez nem rossz, hanem jó, "mi ezt akarjuk", még ha a nacionalizmust most csúnya szónak tartják is.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth rádiónak adott interjújában elsőként az Ukrajna uniós tagságával járó következményekről beszélt: ezzel a háborút is felvenné az EU, és csak idő kérdése lenne, hogy mikor vonódik be az unió egésze az orosz-ukrán háborúba.

"Háborút akarnak, beszéljünk egyenesen. Az európai vezetők három évvel ezelőtt beleugrottak egy háborúba két szláv testvérnép között. Pedig most tűzszünetet kéne elérni, azt, hogy a háború lerombolja a gazdaságot. Ezzel szemben Európa azt mondja, jobb Oroszországot Ukrajnában legyőzni, ez az ő koncepciójuk, amit én mindig is tévedésnek gondoltam" - fejtegette a miniszterelnök.

Hozzátette, mi fizetjük az ukrán nyugdíjasok nyugdíját, de a teljes államot is, a nyugat nélkül Ukrajna egy napig sem maradna talpon.

De a legfontosabb, hogy Európa a háborúba ne keveredjen bele, így is "jobban benne vagyunk, mint kellene", nem engedhető meg, hogy "egyetlen magyar is meghaljon".

A gazdaság stagnálása közepette ráadásul pénz sincs arra, hogy Európa Ukrajnát fenntartsa, illetve azt a követelést, hogy üzemeltessen egy 1 millió fős hadsereget.

Ezt követően Volodimir Zelenszkij Válasz Online-nak adott interjújáról beszélt, az ukrán elnöknek azt a kijelentését, amelyet a magyar kormány és a Szuverenitásvédelmi Hivatal is fenyegetésnek tart.

"Azt tudjuk neki mondani, hogy ha valami nem tetszik, méltóztasson nyilvánosságra hozni, ne üzengessen. Magyarország nem az az ország, amely térdre esik Ukrajna előtt. Nem vagyunk Nyugat-Európa, amely ájultan figyeli, mit mond. Nem beszélhetnek a magyarokkal magas lóról. (...) Ha egy ország segítséget kér, etetjük, tanítjuk a gyerekeiket, mégiscsak túlzás, hogy így beszéljen velünk. (...) Ukrajna nem követelheti, hogy Magyarország támogassa az ország uniós tagságát, mert azzal tönkretennénk Magyarországot. Nekik nincsen joguk, hogy belépjenek az unióba, arra van, hogy jelentkezzenek, mi pedig erről elmondjuk a véleményünket, ez zajlik most" - fejtegette, hozzátéve, hiába barátja Ukrajnának Magyarországon a Tisza Párt és a DK, előbbi "pártalapú népszavazást is szervezett" Ukrajna uniós tagsága ügyében. "Ők másképp látják a veszélyt és a következményeket" - mondta Orbán Viktor. Ezzel szemben a Voks 2025 - a Tisza Pártéval azonos kérdéssel - szerinte nem párt-, hanem nemzeti népszavazás, amelyben még 8 nap van, soha semmilyen konzultációban nem vettek még részt ennyien.

Csúcs jön

Hamarosan uniós csúcstalálkozó jön, "komoly csata veszi kezdetét hétfőn". Az uniós tagállamok külügyminiszterei arról fognak tárgyalni, hogy megtiltsák-e az orosz energiaforrások vásárlását az unióban. Erre Orbán Viktor nem lát lehetőséget, "meg kell akadályozni, hogy ez a rossz döntés megszülessen".

"Szijjártó miniszter úr hétfőn kezdi a csatát, egy héten át vívja, majd a következő héten nekem kell befejeznem, amit ő elkezdett" - folytatta a kormányfő.

Szerinte "nem akármit kér Brüsszel", kéri a kamatstopok kivezetését, de az most 300 ezer családot véd, kéri az árréscsökkentés megszüntetését, ami által sokkal többet fizetnénk a boltban, de ugyanez a helyzet a lakástámogatásoknál, a több tízezer embert elérő támogatást Brüsszel szintén támadja, de "nem lehet Brüsszelre hallgatni".

"A rezsicsökkentésre is azt mondják, hogy nem elég hatékony, sokkal kevesebb embernek kéne rezsicsökkentést kapnia, ezt hívják ők országspecifikus ajánlásnak" - fejtegette.

Állította, aki vele nem tud együttműködni, az senkivel sem tud, de vannak jogkörök, amelyekbe Brüsszelnek nincs beleszólása.

"Ha ezt mind összeadom, az történik, hogy Magyarországról több pénzt tudnak majd kivinni a külföldi cégek. (...) De itt vannak bennszülöttek, ez mégiscsak a mi országunk" - jelentette ki.

Bürokrácia és Patrióták

Orbán Viktor szerint az uniós problémák gyökere a bürokrácia túlburjánzása, ami pedig annak köszönhető, hogy a nemzeti kormányok nagyon el vannak foglalva a belső problémákkal, "ilyenkor szabadul el a bürokrácia, és a saját feje után megy".

Ezután hosszan sorolta, mi mindenhez nincs köze a nemzetállamok esetében a brüsszeli bürokráciának; "meg akarják mondani, hogyan éljünk, de nem ezért hoztuk létre az EU-t, hogy ráüljenek a fejünkre". A Patrióták szerinte épp erre válaszul jött létre.

Szerinte a politikus egy csontváz, egy ruha nélküli test, az emberek raknak rá izmot, "előbújtunk a szülőcsatornából, és nagy súllyal születtünk, rögtön a harmadik legerősebb európai pártcsaládként" - írta le a helyzetet egy allegóriával.

Szerinte patrióta-nacionalista kormányok lesznek Európában Európában két-három éven belül, de ez nem rossz, hanem jó, "mi ezt akarjuk", még ha a nacionalizmust most csúnya szónak tartják is.

Szólt még a falvak védelméről: minden falu szerinte eszközt akar a kezébe, amellyel hat rá, mekkora akar lenni.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×