A parlament 135 igennel, 51 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló törvényjavaslatot.

A javaslat indoklása felidézi, az ukrajnai háború következményeinek elhárítása és kezelése érdekében a kormány Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki 2022. november 1-jén, az Országgyűlés pedig több alkalommal hozzájárult a veszélyhelyzet meghosszabbításához.

Időközben olyan események következtek be, amelyek valószínűvé teszik, hogy az orosz és az ukrán fél tűzszünetben állapodik meg - áll az indoklásban, amely szerint a veszélyhelyzet során számos olyan, belügyi kormányrendelet született, amelyek áttekintése, indokolt esetben egyes szabályok törvényi szintre emelése, illetve törvényi szintű átmeneti szabályok megalkotása szükséges. Ez szükségessé teszi egyes jogintézmények elfogadását átmeneti szabályként, illetve a normál jogrend részeként.

A változtatás célja, hogy a menekültügyben fenntartsa az eljárás külön szabályait, ezen felül megállapítja az Ukrajnából menekülők menedékjogi eljárás, elszállásolás és foglalkoztatás szabályait is.

Átmeneti jelleggel, de továbbra is biztosított marad az ukrán állampolgárok jogosultsága a táppénzre, baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra és gyermekgondozási díjra. A szabályozás célja továbbá az ukrajnai válsággal összefüggően menekülőnek minősített személyek részére nyújtott egészségügyi ellátási adatok folytonosságának biztosítása is.

A stratégiai társaságokkal szembeni ellenséges célú felvásárlások megelőzése céljából a törvény fenntartja a magyarországi gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges rendelkezéseket is.

Az 1500 főnél kisebb településeken is működhet falugondnoki szolgálat

A parlament 161 igen szavazattal, 22 tartózkodás mellett elfogadta a falugondnoki szolgáltatás további bővítéséhez szükséges törvénymódosítást.

A jogszabály értelmében 2026. január 1-jétől már az 1500 lakosnál kisebb települések is működtethetnek falugondnoki szolgálatot. A törvényalkotók a változtatást azzal indokolják: a falugondnoki szolgáltatás lehetőséget ad a kistelepülések számára, hogy azon keresztül biztosítsák az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, a közszolgáltatáshoz, valamint egyes alapszolgáltatásokhoz való hozzájutást, továbbá segíti a falvakban élők egyéni és közösségi szintű szükségleteinek a teljesítését.

Módosul a polgárőrségről szóló törvény

Az Országgyűlés 169 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a polgárőrségről és a polgárőri tevékenység szabályairól szóló törvény módosítását.

A változtatás alapján a jövőben az Országos Polgárőr Szövetség vezető tisztségviselője, valamint a területi polgárőrszövetség vezető tisztségviselője az annak tagegyesületében tagsággal és polgárőr-igazolvánnyal rendelkező természetes személy lehet.

A jogalkotó a szabályozás céljaként a polgárőrség egységes irányítását és a jövőben is hatékony polgárőri szolgálat teljesítését nevezi meg.

Átláthatóbbá válik az alvállalkozók kifizetése

A parlament 135 igen szavazattal, 50 tartózkodás mellett elfogadta az állami építési beruházások rendjéről szóló törvény módosítását.

A jogszabály módosításával az állami építési beruházások során még inkább átláthatóvá válik, hogy kifizették-e az alvállalkozói láncban alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozásokat. Emellett a törvénymódosítás megakadályozza annak a gyakorlatnak a folytatását, hogy a közbeszerzésekből kizárt alvállalkozókat közvetetten, az alsóbb szinteken vonják be, ezáltal kerülve meg a közbeszerzésekről szóló törvény előírásait.

A törvény egyik célja, hogy az állami építési beruházások megvalósítása során megteremtsék a teljes alvállalkozói lánc feltárásának lehetőségét az építtető ajánlatkérő számára.

A szabályozás nemcsak az alvállalkozók személyének, alapvető adatainak a feltárását írja elő, de az ellenértékből való részesedésük mértékét és a kifizetésük időpontját is, így az alsóbb szinteken bevont kis- és közepes vállalkozások kifizetésének megtörténtéről is teljes körű átláthatóságot biztosít.

A törvény vizsgálati és jóváhagyási jogosultságot teremt az építtetők számára, továbbá olyan szankciós előírást ad a kezükbe, amely biztosítja az előírások tényleges érvényesülését.

A vizsgálati kötelezettség esetében külön hangsúlyt kap a versenyt torzító megállapodások kiküszöbölése.

A szabályozás nemcsak az alvállalkozói láncolatra vonatkozóan tartalmaz előírásokat, ugyanis a közbeszerzésekről szóló törvény értelmében azon, alvállalkozónak nem minősülő gazdasági szereplőkre is kiterjed a bejelentési előírás, akik a tevékenységüket kizárólagos jog alapján végzik. Az irat megjegyzi, hogy ez a vizsgálati lehetőség nem haladja meg azt a vizsgálati kötelezettséget, amelyet a közbeszerzési eljárás során a közbeszerzésekről szóló törvény előír az ajánlatkérőre, így nem vár el annál több szaktudást, mint eddig. Az építtető általi vizsgálat arra terjedne ki, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény által definiált jogsértések valamelyikének gyanúja esetén információkat kérjen be, és ha ez alapján szükségesnek látja, a Gazdasági Versenyhivatalhoz forduljon.

Átmeneti rendelkezésként a törvény által teremtett új vizsgálati lehetőség a folyamatban lévő és a jövőben induló projektekre is kiterjed, továbbá a versenyt torzító megállapodás gyanújának vizsgálata érdekében - legkésőbb 2025. december 31. napjáig - a már lezárt projektek esetében is lehetővé teszi az alvállalkozói lánccal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség előírását.

Online szerencsejátékok

Egy másik rendelkezés értelmében a szerencsejáték-függőséggel küzdők érdekében a változtatás pontosítja a játékosvédelmi nyilvántartás adatkezelési szabályait a hatósági ellenőrzésekhez a lakcímnyilvántartásból történő adatigénylést biztosítva. Az online kaszinónak nem minősülő, de interneten elérhető szerencsejátékok szervezői jogosultak lesznek a játékosok életkorának ellenőrzésére. A hatóságok a jövőben nemcsak a tiltott szerencsejátékok szervezőivel, hanem a velük együttműködő személyekkel szemben is eljárnak.