Közleményükben kiemelték: megjelent a QS World University Rankings by Subject 2025-ös kiadása, amely 55 diszciplína tekintetében rangsorolja a világ egyetemeit, illetve intézményi rangsort is felállít 5 szempont alapján. Minden eddiginél több olyan intézmény található a listán, amelyek az orvostudomány, a számítástechnika és az információs rendszerek, valamint az anyagtudomány oktatásával foglalkoznak. A magyar intézmények közül pedig 12 egyetemet rangsoroltak 5 általános szempont szerint és 32 diszciplína tekintetében – fűzték hozzá.

• Az 5 általános szempont szerint három egyetem: a Semmelweis Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem javított korábbi pozícióján.
• A diszciplínák oktatásának minősége tekintetében öt magyar intézmény javított, köztük a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Budapesti Corvinus Egyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, illetve az Eötvös Lóránd Tudományegyetem

– sorolták.

A korábbi helyezések mellett nyolc magyar egyetem új egyéni, tantárgyakhoz köthető területeken is pozíciót szerzett: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, az Óbudai Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem – folytatták.

A közleményben idézik Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős minisztert. A politikus úgy fogalmazott, hogy „a megújult magyar egyetemek sikere erősíti az országot, a nemzetet, emellett valós versenyképességi programot kínálnak. Sikerük kulcsa az, hogy az intézményekben autonómia van, kiszámíthatóan, rugalmasan, a gazdasági szereplőkkel együttműködve dolgoznak annak ellenére is, hogy Brüsszel ellenérdekelt félként avatkozik be a magyar egyetemekkel szemben”.

„Bármilyen szél is fúj Brüsszel felől, nem mondunk le az egyetemek 2030 programban tett célkitűzéseinkről, azaz, hogy 2030-ra legyen a világban legalább 1 top 100-as egyetemünk, európai összevetésben pedig több is” – mondta a közlemény szerint Hankó Balázs.

A kormány célja, hogy a magyar egyetemek ne egymással versenyezzenek, hanem nemzetközi szintéren állják meg a helyüket, ez pedig évről évre megvalósul a nemzetközi rangsorok tekintetében, hiszen továbbra is tizenkét magyar intézmény van a világ legjobb öt százalékában, amelyek most minden eddigi teljesítményüket felülmúlták – olvasható a közleményben.