Infostart.hu
eur:
376.82
usd:
316.39
bux:
0
2026. február 10. kedd Elvira
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke (b3), Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnöke (b2), Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára (b), Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke (j3), Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke (j2) és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke (j) aláírja a kormány és a munkaadói, valamint a munkavállalói oldal közötti hároméves bérmegállapodást a Karmelita kolostorban 2024. november 25-én.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez történelmi léptékű"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.

"Fiatalkoromban azt tanították, hogy a virsli egy finom étel, de nem kell bemenni megnézni, hogy hogyan készül" - írta le az eredménnyel lezárult bértárgyalásokról Orbán Viktor, aki emellett jelezte, nem a kormány feladata volt tető alá hozni a megállapodást a munkavállalók és a munkáltatók között.

A miniszterelnök a bérmegállapodás részleteit bejelentő sajtóeseményen közölte, azért is voltak nagy csaták a mostani megállapodás során, mert Magyarország "egy háború árnyékában él", és az egész európai gazdaság megsínyli az ukrajnai háborút.

"A nagy kérdés a mostani tárgyalások előtt az volt, hogy hogyan képzeljük el a 2025-ös évet" - fogalmazott, utalva arra, hogy a kormány kétféle költségvetést készített; meg kellett várni az amerikai elnökválasztást "egy szuverenista kormány vezetőjeként is".

A megállapodás azon alapul, hogy 2025 "békeév lesz", ezért "a magyar kormány úgy hiszi, hogy "a következő évben a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés reális, bár kétségek mindig vannak".

Gratulált a szakszervezeteknek és a munkaadóknak is, mert

"minden ilyen tárgyaláshoz államvezetési képességek kellenek".

"Ez alatt azt értem, hogy mindenki részérdekekért harcol, de csak úgy, hogy nem rombolja le az egészet" - egészítette ki gondolatát. Előfordulhatott volna, hogy mindenki jól jár, de úgy, hogy a "nagy egész" eközben rosszul.

Köszönetet mondott azért, hogy ez a megállapodás "már nem ez az első eset", a tárgyaláson jelen volt az a gondolat, hogy összességében is jó kell, hogy legyen az eredmény.

Ezek után nincs más hátra, mint hogy végrehajtsák a megállapodásban foglaltakat.

"Ez a bérmegállapodás 9, 13 és 14 százalékos mértékű emelést tartalmaz, de

ha csak úgy dolgozunk, ahogy eddig, akkor nem lesz tartható. Ehhez bizony a vállalatok menedzsmentjének, az érdekképviseleteknek, a munkásoknak is többet kell hozzátenni, örülök, hogy mindenki úgy gondolja, hogy ez lehetséges"

- figyelmeztetett Orbán Viktor, aki a megállapodást történelmi léptékű megállapodásnak nevezte, mivel soha nem történt még ekkora minimálbér-emelés, 2027-re 40 százalékos lesz az emelkedés. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.

Bejelentette: 8100 milliárd forintért 300 új beruházás indul el 2025-ben, illetve számos beruházás be is fejeződik, gyárátadások lesznek Győrben, Szegeden és Debrecenben, és elkészül a Belgrád-Budapest vasútvonal is, "de ez a nagyok dolga", a kicsiké ez a most megszületett bérmegállapodás, amelyet a Demján Sándor program is támogat.

"Jól olajozta a megállapodást az, hogy közben egy soha nem látott új intézményt is be fogunk vezetni, ez pedig a munkáshitelprogram" - folytatta, hozzátéve, könnyített feltételekkel 150 ezer forint értékben adhatnak a munkáltatók lakhatási támogatást a munkavállalóknak.

A bérmegállapodás Orbán Viktor szerint akkor fog működni, ha tehát meglesz a növekedés.

Emlékeztetett, 2010-ben a kormány vállalása 1 millió új munkahely volt, most ugyanilyen cél az egymillió forintos átlagbér, és örül, hogy vannak olyan partnerek, akik "ezt nem zárják ki". "Nagy kérdés, hogy ki tudja-e termelni a magyar gazdaság ezt a jövedelmet" - tette hozzá, e helyütt köszönetet mondva a vállalatoknak és biztatva őket, hogy érjenek el még jobb teljesítményt.

Bízik benne, hogy a "felülvizsgálati klauzulára" nem lesz szükség a jövőben.

Köszönetet mondott a kormány részéről a tárgyaláson részt vevőknek, a kormány részéről Nagy Mártonnak (NGM) és Varga Mihálynak (PM).

Jelezte, a két miniszter egyikére "hattyúdal", a másikra "szép nyitány" vár.

Címlapról ajánljuk
Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Zsigmond Gábor: az Attila-kiállítás a tudomány és az emlékezet párbeszéde

Két évet dolgoztak az Attila-kiállításon, ami a közelmúltban nyílt meg, és ahova 13 ország 64 múzeumából több mint 400 műtárgyat hoztak el – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Zsigmond Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központjának elnöke. Beszélt az állandó kiállítás megújításáról is, amit tavaly áprilisban kezdtek el és ami többszáz millió forintos beruházást igényel.

Videón a futurisztikus kínai „űranyahajó”

Fesztávja közel 700 méter, hossza pedig eléri a 240 métert, a gyomrában pedig 88 harci gépet tud szállítani. Ha hinni lehet a most bemutatott terveknek, ez lesz Kína Luanniao nevű, futurisztikus „űrrepülőgép-hordozója”, amely pilóta nélküli vadászgépeket indíthatna a Föld légkörének pereméről.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Trumppal játszatnák ki Orbán Viktort, hogy Ukrajna betegye a lábát a küszöbön az EU-ba

Trumppal játszatnák ki Orbán Viktort, hogy Ukrajna betegye a lábát a küszöbön az EU-ba

Az Európai Unió egy radikálisan új bővítési modellel gyorsítaná fel Ukrajna integrációját: a tervek szerint Kijev már 2026-ban részleges tagságot kaphatna, még a teljes reformfolyamat lezárása előtt. A „fordított bővítésként” emlegetett konstrukció politikai üzenetet küldene Moszkvának és biztonsági garanciát jelentene Ukrajnának, ugyanakkor komoly vitákat váltott ki a tagállamok között. A kezdeményezés sorsa nagyrészt a magyar vétó kérdésén, illetve azon múlhat, hogy Brüsszel képes-e politikai vagy akár jogi eszközökkel áttörni az ellenállást. Éppen ezért az EU-tagságot a béketárgyalásokon belengető Donald Trump amerikai elnök segítségével győznék meg a blokkolásra felesküdött Orbán Viktor miniszterelnököt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×