Fónagy János, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az elfogadható minőségű és megfizethető költségű lakhatás az élet minőségének egyik kiemelkedő jelentőségű eleme.

Ezért is az egyik sarokpontja a kormány politikájának 2010 óta a háztartások megélhetésének javítása, és az elmúlt másfél évtizedben számos intézkedést hoztak, amelyek közvetlen vagy közvetett módon a lakhatási körülményeket is javítják - mondta.

A korábbi baloldali kormányok elhibázott segélyalapú szociális rendszerével ellentétben 2010 óta a munkaalapú társadalom megteremtésére, valamint a családtámogatásokra helyezték a hangsúlyt - mutatott rá.

Fónagy János emlékeztetett: 2010 óta minden évben emelkedett a családokra szánt források volumene, amely idén meghaladta a 3300 milliárd forintot, amely a bruttó hazai termék megközelítőleg négy százaléka. mindezzel már három és félszeresen haladják meg a korábbi baloldali kormányok 2010-es 960 milliárd forintos költését - emelte ki.

Kijelentette: jövőre pedig tovább bővülhet Európa legszélesebb családtámogatási rendszere, amely az orosz-ukrán háború és a globális gazdasági nehézségek ellenére is 3750 milliárd forintból, a GDP 4,3 százalékából gazdálkodhat.

Az államtitkár az elmúlt másfél évtized lakhatást támogató intézkedéseit mutatta be, amelyek elsősorban a gyermekszületés-gyermeknevelés támogatásán és a tulajdonszerzés megsegítésén keresztül fejtették ki hatásukat.

Tájékoztatása szerint a csokot több mint negyedmillió család vette igénybe 470 milliárd forint támogatást igényelve, több mint százezer gyermek vállalása mellett. A falusi csokot idén szeptember végéig több mint 44 ezer család mintegy 244 milliárd forint értékben vette igénybe.

A babaváró kölcsönt idén november elejéig csaknem 260 ezer család vette igénybe 2520 milliárd forintos aggregált volumenben. A már befogadott csok plusz hitelkérelmek száma megközelíti a 11 ezret - ismertette.

Hozzátette: a falusi csokhoz igénybe vehető adóvisszatérítési támogatás lehetőségével szeptember végéig mintegy 27 ezer család élt csaknem 30 milliárd forintos volumenben.

Arról is beszélt: falusi csokkal vagy a csok plusszal vásárolt ingatlanoknál a családok mentesülnek a négy százalékos visszterhes vagyonátruházási illeték alól.

Az államilag támogatott kölcsönfelvételeknél a közjegyzői díjakat is csökkentették, az otthonfelújítási program révén júliusban 108 milliárd forint keretösszegű támogatási struktúrát hirdettek az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére - sorolta. Szólt az új építésű ingatlanok áfájának öt százalékra csökkentéséről is.

Fónagy János megjegyezte: ma Magyarországon a stabilan saját tulajdonú ingatlanban élők aránya 90 százalék, amely 21 százalékponttal haladja meg az uniós átlagot.

Bár a kormány sikeresen legyőzte az inflációt, a lakásárak és a bérleti díjak növekedését nem sikerült megállítani - mondta. A 2015-2024 közti időszakban az EU-n belül Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a lakások ára

Az idei évben átadott ingatlanok száma még a 15 ezret sem haladja meg, és rövidtávon a későbbiekben sem várható emelkedés - fűzte hozzá. Jelezte: Budapesten "rendkívül mély lakhatási válsággal nézünk szembe", amelynek megoldása elsősorban fővárosi önkormányzati feladat lenne, azonban annak vezetése meg sem kísérelte érdemben enyhíteni a krízist.

Fónagy János hangsúlyozta: a kormány új gazdaságpolitikai akciótervének második pillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Továbbra is fontos célnak nevezte a saját tulajdonú ingatlanhoz jutás elősegítését, majd arról beszélt: a társasházépítések lehetőséget biztosítanak az energiahatékonyság, a környezetvédelmi szempontok érvényesítésére. Jelezte: a kormány bérlakásépítési lehetőségeket is vizsgál, a cél elősegíteni évi 25 ezer lakás megépítését.

Budapesten évről évre nő a rövid távú lakáskiadások száma, ezért a fővárosban jövőre nem lesz nyilvántartásba vehető új magánszálláshely, és adójuk is emelkedik - hangsúlyozta.

Kiemelte: Budapesten és a vidéki egyetemi városokban folyamatosan nő a kollégiumi férőhelyek iránti igény, a túljelentkezés több mint két és félszeres. A budapesti diákváros megépítésével, akár 20 ezer kollégiumi férőhely is kialakítható lesz - tette hozzá.

Az albérleti piac szabályozásáról szólva megjegyezte: a bérbeadás áfájának öt százalékra csökkentésével ösztönöznék a bevallást.

Jelezte: a kormány újraindítja a vidéki otthonfelújítási programot az ötezer lakosnál kisebb településen élő gyermekes családoknak.

Fónagy János beszélt még a munkáltatók által adókedvezménnyel adható lakhatási támogatásról, valamint arról, hogy meghosszabbították két évvel az új lakások értékesítésénél az ötszázalékos áfát, továbbá arról is, hogy lakásfelújításra felhasználható lesz átmenetileg a SZÉP-kártyán levő összeg fele, valamint a nyugdíjpénztári egyéni számlákon felhalmozódott összeg is.

Előterjesztői nyitóbeszédek

Az előterjesztői nyitóbeszédek során elsőként felszólaló Z. Kárpát Dániel (Jobbik) azt mondta, hogy Európában Magyarországon "robbantak a legnagyobb mértékben" az ingatlanárak, az albérletárak pedig 2015 óta gyakorlatilag megduplázódtak. Rettenetesen kevés az újépítésű lakás, ahogy rettenetesen alacsony a bérelhető lakások száma - jelentette ki.

Hangsúlyozta, hogy egy átalagos fiatalnak 17 évi teljes jövedelmét kellene félretennie ahhoz, hogy egy olyan új építésű lakást tudjon vásárolni, amiben egy egész család lakhat.

A kormány elkövetett egy "történelmi mulasztást", ami a "devizahiteles lakhatási katasztrófa" - fogalmazott az ellenzéki politikus.

A felszólaló egyetértett a civilek által megalkotott lakhatási minimum legtöbb pontjával, amelyekből többek között kiemelte az elhelyezés nélküli kilakoltatások megtiltását.

Végig kell gondolni az albérlettámogatás lehetőségeit - jelentette ki Z. Kárpát Dániel.

A kínálati szűkösséghez hozzájárulnak a külföldi és kizárólag csak spekulációs célú ingatlanvásárlások - mutatott rá az ellenzéki politikus.

Földi Judit (DK) azt mondta, hogy a kormány sorozatos téves intézkedéseinek következtében évek óta lakhatási válság van. Hozzátette, hogy egyes felmérések szerint a lakhatási válság két-három millió embert érint. Az albérletárak az egekbe szöktek, az újépítésű lakások az emberek többsége számára megfizethetetlenek - hangsúlyozta véleményét.

A csok, a babaváró hitel és a lakásfelújítási programok mind a piaci folyamatokba történő durva beavatkozást jelentettek - mondta. Az intézkedések döntően a már vagyonnal rendelkezőknek segítettek a lakásvásárlásban vagy felújításban, a kedvezmények alig tíz százaléka jutott el a legszegényebbekhez - érvelt.

Csak lakástámogatási intézkedésekkel nem érhető el magasabb gyermekszám - szögezte le.

A legtöbb fiatal életcélja ma is a saját tulajdonú lakás, de egy felmérés szerint a 42 százalékuk úgy gondolja, hogy sosem lesz elég pénze annak megvásárlására - hívta fel a figyelmet a DK-s képviselő.

Bérlakások építésével felszámolható, csökkenthető lenne a lakhatási válság - érvelt az ellenzéki politikus. Ugyanakkor szabályozni kell a lakásbérleti piacot - tette hozzá.

Határozottan ki kell mondani, hogy a lakhatás alapjog, aminek biztosítása az állam feladata - foglalta össze gondolatait.

Hiszékeny Dezső (MSZP) azt mondta, hogy egy élő problémáról van szó. Hozzátette, a fogadóóráin megjelenő embereknek több, mint nyolcvan százalékát is ez a probléma foglalkoztatja. A szocialista felszólaló hangsúlyozta, hogy az érintettek döntő többsége nem képes önállóan megoldani a helyzetet.

Hiszékeny Dezső megállapította, hogy a lakhatás az élet minden területére hatással van.

A lakhatási válságról beszélő politikus kijelentette, hogy kezelhetetlenek a lakásárak, a lakbérek pedig gyakorlatilag megfizethetetlenek.

Bánki Erik, a Fidesz vezérszónoka egyetértett azzal, hogy egy fontos kérdésről van szó. Hozzátette, hogy a megfelelő minőségű és megfizethető lakhatás és az élet minőségének fontos eleme.

A kormány mindig is fontos területként kezelte a lakhatási problémák megoldását - szögezte le. Úgy fogalmazott, hogy a 2010-es kormányváltás előtt a szocialista kabinetek sorozatos elhibázott döntései és megszorításai révén a lakhatási és a családügyi helyzet soha nem látott mélypontra süllyedt. A negatív folyamatot a csok, a babaváró támogatás és egyéb családtámogatások és adókedvezmények révén sikerült megállítani - tette hozzá.

Az új gazdaságpolitikai akcióterv részeként tovább bővül a lakhatási támogatások rendszere - mutatott rá. Kiemelt célnak nevezte az olcsó lakáshitelt, a megfizethető négyzetméter- és albérletárakat, illetve annak ösztönzését, hogy évente legalább 25 ezer lakás épüljön. Felhívta a figyelmet, hogy jövő évtől a munkaadók 150 ezer forintos, kedvező adózású albérleti vagy lakáshiteltörlesztési-támogatást adhatnak a 35 év alatti munkavállalóinak.

Az intézkedések nemcsak a budapestieket segítik - hívta fel a figyelmet a vidéki otthonfelújítási programra Bánki Erik.

2010 óta minden évben emelkedett a családok támogatására szánt összegek nagysága, a magyar családtámogatási rendszer Európa legszélesebb körű és GDP-arányosan az egyik legmagasabb családtámogatási rendszere - jelentette ki.

Rámutatott, hogy a jövő évi költségvetésben több, mint 3750 milliárd forint, azaz GDP 4,3 százaléka jut a családok támogatására.

Az otthonteremtést a kormány 2010 óta kiemelten támogatja, ennek ellenére a baloldali vezetésű Budapest súlyos lakhatási problémával néz szembe. Ennek megoldása elsődlegesen a fővárosi önkormányzat feladata lenne, de nem tesznek semmit, a kormánytól várják a megoldást - mondta Bánki Erik.

A Fidesz frakció támogatja a kabinet megfelelő számú és színvonalú kollégiumi férőhely biztosítására vonatkozó intézkedéseit - közölte. Hozzátette, hogy a budapesti Diákváros megépítésére ideális terület lenne a IX. kerületi barnamezős terület.

A kormány 2015 óta 4372 milliárd forintot fordított a költségvetésből a fiatalok és a családok lakhatásának támogatására - emlékeztetett a vezérszónok.

Kálmán Olga (DK) azt mondta, hogy Magyarországon lakhatási válság van, amit a kormány idézett elő. Hozzátette, hogy az állami intézkedések pörgették fel a lakásárakat.

Ha egy kétkeresős, átlagjövedelemmel rendelkező pár minden hónapban félre tudja tenni a jövedelme húsz százalékét, akkor egy hatvan négyzetméter körüli használt lakást több mint 14 év alatt tudnak megvenni, egy új lakáshoz pedig több mint 32 évre van szükségük - mondta a politikus. Hozzátette, hogy Budapesten még durvább a helyzet, mert a használt lakások esetében több mint 29, míg az újaknál több mint 41 évnek kell eltelnie ahhoz, hogy össze tudják spórolni az árát.

Külön beszélt arról, hogy az Eurostat felmérése szerint 2010 és 2024 között Magyarországon drágultak a második legnagyobb mértékben a lakóingatlanok.

A támogatások révén a vevők egyes csoportjainak hirtelen több ingatlanra költhető pénze lett, a lakhatási programokra költött közpénz nagyobb része a piaci szereplőknél csapódott le - emelte ki.

A kormány újabb és újabb programokkal kívánja ösztönözni a lakosságot a hitelfelvételre, csakhogy a hitelképes családok nagy részének már így is van törlesztenivalója, ezért nem valószínű, hogy újabb kölcsönöket vállalnának be - mutatott rá.

Az ötszázalékos lakáshitel-kamatplafonról azt mondta, hogy a megszabott feltételek alapján "nincs ilyen lakás és nincs ilyen hitelfelvevő".

Egész Európában Budapesten a legdrágább a lakhatás, miközben több, mint 2,5 millió ember él lakhatási szegénységben. Ők nem férnek hozzá az otthonfelújítási és energetikai programokhoz - jelentette ki.

A lakhatási válságon például a bérházfejlesztések, a szociálisan célzott támogatások vagy a hazai és uniós forrásokból megvalósuló épületenergetikai felújítások tudnának segíteni - mondta.

Hollik István, a KDNP vezérszónoka kijelentette: vannak ugyan problémák, de általános lakhatási válságról nem lehet beszélni. Azért sem - jegyezte meg -, mert Magyarországon rendkívül magas a saját lakástulajdon aránya, majdnem mindenkinek van ingatlantulajdona. Ezért Magyarországon - szemben Nyugat-Európa többi részével - akkor is lesz tető az emberek többségének a feje felett, ha egy háború vagy válság következtében elveszítik a munkájukat.

Azt is mondta, igaz ugyan, hogy az ingatlanárak emelkedtek, de ezzel a többnyire egyetlen vagyonként az ingatlanjukat birtokló emberek vagyonának értéke is növekszik.

Hollik István megjegyezte azt is: az ellenzéki képviselők által többször kifogásolt ingatlanár-növekedés egyben a gazdaság teljesítőképességének mutatószáma is, vagyis nincs olyan gazdaság, ahol az ingatlanárak növekedtek, de a gazdasági mutatószámok rosszak.

Megoldandó problémaként említette, hogy az albérletpiacon a szűkös kínálat felverte az árakat, az Airbnb pedig elsősorban Budapest belső kerületeiből kiszorította az ott élőket és az albérletet kereső egyetemistákat.

Az ingatlanárakról szólva beszélt arról is, hogy Németországban az ingatlanok négyzetméterára 7000 euró, miközben az átlagbér nem éri el az 50 ezer eurót, vagyis ha valaki Németországban a teljes éves bérét félrerakja 7 négyzetméter ingalant tud vásárolni. Az ingatlanhoz jutás tehát egész Európában nehéz kérdés - összegzett.

Hollik István megítélése szerint egyetlen kormány sem tett a lakhatásért annyit a rendszerváltás óta, mint a Fidesz-KDNP az elmúlt 13 évben. Megjegyzete: a DK egyetlen lakhatást támogató programja a fél év alatt bebukott fészekrakó hitelprogram volt.

Hiszékeny Dezső, az MSZP vezérszónoka leszögezte: lakhatás nélkül nem működik semmi. Mint mondta, komoly baj, hogy nincs elég lakás, és ami van, annak olyan magas az ára, hogy tisztességes munkával nem lehet fedezni a lakbért.

Hozzátette: ez jelentős gátja a társadalmi mobilitásnak és visszahat a gazdaságra is.

Az ellenzéki politikus szerint a lakhatási válság az oka az elvándorlásnak is.

Hiszékeny Dezső kitért arra: önállóan a fiatalok döntő többsége nem tudja megoldani a lakhatását, és noha a kormány különböző programokat hirdetett, a csok felvétele például akkora tőkét igényel, amellyel a fiatalok és családjuk döntő többség nem rendelkezik.

Ráadásul a csok a társadalmi mobilitás gátja, röghöz köti a fiatalokat - tette hozzá.

Úgy fogalmazott: "pénz mindig arra van, amire akarunk" és a kormány 65 milliárdért irodákat akar vásárolni, ahelyett, hogy ebből a pénzből megoldaná 15 ezer család lakhatását.

Az MSZP szerint állami, igényes és megfizethető bérlakásokat kell építeni országszerte a lakhatási válság kezelésére.

Brenner Koloman (Jobbik) kiemelte: pártjuk egyik legfontosabb célkitűzése mindig is az volt, hogy mindenki a szülőföldjén boldogulhasson, de ehhez hozzátartozik a lakhatásának megoldása is. Megjegyezte: a Jobbik ezért igyekezett a devizahitelek csapdájába jutottaknak is segítséget nyújtani.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány családpolitikai intézkedései a felső-középosztálynak szólnak, a Jobbik ezt a rendszert kiszélesítené, mert kiemelt nemzetstratégiai célnak tartják a családtámogatásokat.

Társadalompolitikai céljuk az is, hogy "legyen minél több család, amely egy férfi és egy nő házasságából és az abból származó gyermekekből áll" - mondta.

Brenner Koloman szólt a budapesti diákvárosról, amelyet a kormány "bűnös módon halogatott", majd kollégiumi fejlesztéseket és bővítéseket szorgalmazott, és Rákosrendező területén is bérlakásépítést sürgetett.

Tordai Bence (Párbeszéd) szerint a kormánynak végre sikerült felismerni, hogy lakhatási válság van Magyarországon. Általános, generális és gyakorlatilag mindenkire kiterjedő lakhatási válság van - erősítette meg.

Sérelmezte, hogy este tartják a lakhatásról szóló vitát, valamint azt, hogy a kormány a felső középosztályokat hajlandó csak támogatni, és azt is, hogy a költségvetésben 2025-ben nem érkezik plusz forrás a területre.

Képviselőtársa, Szabó Rebeka azt mondta: a kormány intézkedései nem enyhítik érdemben a lakhatási válságot, és kifogásolta, hogy nincsenek szociálisan célzott lakhatási támogatások.

Jelezte: 1,2 millióan élnek olyan lakásban, amelynek beázik a tetőszerkezete vagy penészes a padlója, és 680 ezer ember nem engedheti meg magának, hogy megfelelően fűtse ingatlanát. Ezeknek az embereknek hiába adnak csokot - tette hozzá.

Dócs Dávid (Mi Hazánk) nemzeti sorskérdésnek nevezte a lakhatást, és egy felmérésre hivatkozva azt mondta: a 16-24 év közti fiatalok közül minden második megkérdezett külföldön képzeli el az életét.

Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: 2015 óta drasztikusan nőttek az albérletárak. Az akkori átlag 133 ezer forintos fővárosi albérletárak idénre 247 ezerre emelkedtek. Az albérletek árai Magyarországon 173 százalékkal, míg az EU-ban átlagosan 47 százalékkal emelkedtek - mutatott rá.

Budapesten a minimálbérből vagy garantált bérminimumból élők nettó fizetése nem éri el az átlag albérletek árait - emelte ki.

Hozzátette: egy nettó átlagbért kereső dolgozó ha fizetése 50 százalékát költi lakhatásra, Budapesten 62 év munkával tud megvenni egy lakást, ez vidéken hasonló számítások szerint 36 év.

Bakos Bernadett (LMP) azt mondta, hogy a lakhatás olyan szükséglet, amelynek kielégítését az államnak támogatnia kellene. A lakhatási válság és a lakhatás magas költségei részben a szűk piacra és részben a kormány elhibázott politikájára vezethetőek vissza - tette hozzá.

A 18-39 év közöttiek körülbelül 54 százaléka él a szüleivel - emelte ki a vezérszónok.

A magyar lakások öt százaléka önkormányzati bérlakás és ezek közül csak Budapesten háromezer áll üresen, mert az önkormányzatoknak nincs elég forrásuk arra, hogy azokat lakható állapotba hozzák és kiadhassák - ismertette véleményét. Azt is megjegyezte, hogy az országban közel négyszázezer lakás üres.

Az állami támogatások nem a rászorulókat, hanem a társadalom felső ötödét célozzák, ezért nem érték el a céljukat - jelentette ki. Hozzátette, hogy a leginkább rászorulóknak jelenleg nincs esélyük ilyen támogatásokhoz jutni.

A kormány 2010 óta nem sokat tett az energiaszegénység csökkentéséért és a lakásállomány zöldítéséért - szögezte le.

A lakhatási válság nemcsak szociális, hanem környezetvédelmi kérdés is - mutatott rá az LMP képviselője.

Képviselői felszólalások

Barcza Attila (Fidesz) azt mondta, hogy a tanulóknak kollégiummal kell segíteni, a fiatal dolgozóknak albérlettel, a családalapítás szakába lépőket pedig a saját lakáshoz jutással.

Nagyon jó a saját tulajdonú lakások 91 százalékos aránya, amivel Magyarország sok európai országot előz - osztotta meg véleményét.

A politikus szükségesnek tartotta az Airbnb-szektor szabályainak szigorítását.

Barcza Attila megdöbbentőnek nevezte, hogy a Demokratikus Koalíció egyik képviselője "végső döfésnek" hívta a csokot. A DK egyéb bírálataira reagálva megjegyezte: a vidéki településeken általában nem nagy cégek, hanem a helyi vállalkozók építik a házakat.

Arra is kitért, hogy nem ismer olyan statisztikát, amelyik szerint a fiataloknak csak egy százaléka gondolkodik három gyermekben.

A SZÉP-kártyára érkező pénz felét lakásfelújítására lehet fordítani - hívta fel a figyelmet. Arra is emlékeztetett, hogy a cégeknek lehetőségük van arra, hogy 150 ezer forintos, kedvező adózású lakhatási támogatást adjanak a munkavállalóiknak.

Barkóczi Balázs (DK) azt mondta, hogy a támogatott lakhatás kérdése tízezer családot érint Magyarországon. Ez egy olyan korszerű, szociális ellátási formát jelent, ahol a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek a társadalom egyenrangú tagjaiként élik az életüket - közölte magyarázatként.

Problémának tartotta, hogy az állam jelenleg csak kiváltási program keretében hoz létre támogatott lakhatást, ahová csak a nagy létszámú szociális intézményekből lehet bekerülni, családokból nem.