Infostart.hu
eur:
388.52
usd:
330.73
bux:
110717.98
2025. december 22. hétfő Zénó
Urna az önkormányzati, európai parlamenti (EP-) és nemzetiségi választásokon a főváros a VII. kerületi Erzsébetvárosi Kéttannyelvű Általános Iskola, Szakgimnázium és Szakközépiskolában kialakított szavazókörben 2024. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Január 12-én lesz az időközi választás Bonyhádon, Potápi Árpád választókerületében

Huszonhat év után lesz új országgyűlési képviselője Dombóvár, Bonyhádnak és környékének. A képviselő, nemzetpolitikai államtitkár a közelmúltban hunyt el.

Dombóvár, Bonyhád és a környezetében fekvő 56 település Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár, a térség fideszes országgyűlési képviselője halála után időközi választás elé néz; ez jelesül a Tolna vármegyei 2. választókerület (oevk).

Az oevk választási bizottsága úgy döntött, a választás napjául a január 12-ei vasárnapot javasolja.

Az NVB-nek elvileg nincs más dolga, mint rábólintani a dátumra, és a választást megelőző 50. napon indulhat is a kampány - november 23-án. 500 érvényes ajánlást kell összegyűjteni december 6-ig - derül ki a Telex összefoglalójából.

Potápi Árpád a térség választásain korábban igen sikeres volt, 2022-ben például 62,44 százalékkal győzött a Fidesz színeiben, zsinórban hetedszer, legutóbb Dombóvár DK-s expolgármesterét simán megelőzve.

Azt egyelőre nem tudni, hogy melyik politikai erő kit indít majd, azt sem, hogy mely párt milyen formában áll "rajthoz".

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×